Gedeon, Johanna2024. március 28., csütörtök
Tudomány

Amiben a magyar tudomány világelső…

2003.10.23.Admin
National Geographic Magyarország

Magyarország előkelő pozíciót mondhat magának a tudományos cikkek írásában. Nálunk készül ugyanis a legtöbb tudományos közlemény, ha a költségekhez viszonyítjuk a "termelést"...

A kreativitásról, annak tudományos és gazdasági vonzatairól tartott nemrégiben előadást Kroó Norbert professzor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkára. Az MTA magas rangú tisztségviselője úgy véli, Magyarország a kevés rendelkezésre álló anyagi forrásból is komoly tudományos eredményeket tud felmutatni, és erre számos példát is felhozott expozéjában, amelyet a „Talentis Tudásalapú Térségfejlesztési Program” szervezésében rendezett konferencián mondott el.

A Kreativitás, tudomány, innováció címmel elhangzott beszédet Kroó Norbert lapunk rendelkezésére bocsátotta, ennek szerkesztett változatát olvashatják az alábbiakban.

Ki mit lát…

Kroó professzor előadását Szent-Györgyi Albert egyik híres mondásával kezdte: „A tudós azt látja, amit bárki más, de közben olyan gondolatok jutnak az eszébe, mint előtte soha senkinek.” Mindez azért fontos, mert mai világunkban egyre inkább felértékelődik a kreativitás: a globális változások közepette a bizonyosság véges világából a kérdések és kételyek végtelen univerzumába jutottunk. Az egyének, közösségek és társadalmak csak kreatív elképzelések és kezdeményezések segítségével alkalmazkodhatnak az új fejleményekhez.

Mindehhez hozzátartozik az is, hogy a kis országok sajátossága: nem a kreatív környezet hiányzik náluk, hanem kevés a kreatív egységek száma. Így arra kell törekedniük, hogy egyes területeken világelsővé váljanak, mert a nagy országokban elegendő, ha csak nemzeti szinten szereznek előkelő pozíciót a tudományos és/vagy kutatási bázisok.

A kis országok esélye

A kis országok számára ezért a legfontosabb, hogy megfelelő együttműködést tudjanak nemzetközi szinten kialakítani. Magyarország, a Magyar Tudományos Akadémia törekszik is ezekre a kooperációs lehetőségekre, hiszen például Németországban 163, Olaszországban 135, Nagy-Britanniában 111, . Franciaországban 105, Spanyolországban pedig 102 különböző partnerrel állnak kapcsolatban. Egyébként Európában 120 projekt fut magyarok részvételével, és negyven országban 1179 külföldi partnerrel működnek együtt a hazai intézmények.

A kreativitás, vagyis a problémák megoldása, illetve a tudományos kutatás időben változik.- tette hozzá Kroó Norbert. A 19. században egyéni zsenik, hobbikutatás szintjén tették meg a nagy felfedezéseket. A 20. században még mindig egyéni vizsgálatok eredményként, de immár professzionális körülmények között érték el eredményeiket a tudósok. A 21. században viszont már csapatmunka révén jutnak el a kutatók a felfedezésekhez, és egyre fontosabbá válik a kritikus tömeg, vagyis az anyagi és szellemi erőforrások koncentrálása egy-egy speciális területre, kutatócsoportra. Éppen ezért értékelődik fel a tudományos szervezők, a tudományos menedzserek szerepe Kroó szerint.

Nobel-díj egy menedzsernek

Az akadémia főtitkára megjegyezte, hogy mindezt a Nobel-díj odaítélésének gyakorlata is mutatja az utóbbi időben. A megnövekedett létszámú kutatócsoportok miatt a Nobel-díj elosztása problémákat okoz, hiszen évente legfeljebb három személy kaphatja meg megosztva a világ legrangosabb tudományos elismerését, és így óhatatlanul előfordulhat az, hogy valaki, aki sokat tett egy-egy tudományág fejlődéséért, esetleg nem szerepel a díjazottak között. (Érdekesség, hogy Kroó Norbert előadásának időpontjában még nem vált nyilvánossá a vita, amely az idei orvosi Nobel-díj odaítélése kapcsán bontakozott ki időközben.)

Az Akadémia főtitkára azt is megjegyezte, hogy a kutatócsoportok irányításában a menedzserek szerepének felértékelődését szintén a Nobel-díj illusztrálja. Manapság ugyanis már előfordul az is, hogy egy tudományszervező, vagyis egy menedzser kaphatja meg a Svéd Királyi Akadémia elismerését.

Ígéretes területek

Kroó Norbert három ígéretes területet is megnevezett, mint amelyek a következő években komoly eredményeket mutathatnak fel a kutatásban: ilyen a nano- és a biotechnológia, illetve az informatika. Ezek tulajdonképpen szimultán forradalmakat indíthatnak el, amelyek a korábbi, az ipari forradalomhoz képest azért jelentenek újdonságot, mert egyszerre három ágazatot forradalmasítanak.

Ennek nyomán persze a kutatás egésze is megváltozik az akadémia főtitkára szerint: korábban ugyanis a problémákat a kutató, illetve a kutatótársadalom vetette fel, most viszont a tudástermelést alapvetően az alkalmazások, az ipari, technológiai alkalmazások motiválják.

A diszciplináris (egyetlen tudományágra kiterjedő) megközelítéseket a transzdiszciplináris szemlélet váltja fel. A hierarchikus tudástermelői körök pedig szövevényes, sokágú és összefonódó hálózatokká alakulnak át. Eddig főleg az egyéni kreativitáson volt a hangsúly, a jövőben azonban a csoportos kreativitás lesz a döntő. Persze az egyén szerepe továbbra sem lesz elhanyagolható Kroó szerint: a csoportok ugyanis általában egy-egy kiemelkedő személyiség köré épülnek.

Magyarország helye a világ tudományában

Kroó kitért arra is, hogy Magyarország jelenleg hol áll a világ tudományában. Így például a GDP-arányos kutatás-fejlesztési (K+F) kiadásokat tekintve a nyolcvanas évek végén még az EU-átlag fölött voltunk 2, 3 százalékos mutatóval (az EU az elmúlt évtizedben szinte változatlanul 2 százalékot fordít nemzeti jövedelméből K+F-re), most viszont 1 százalék körül mozog ez az arány nálunk, némileg növekvő tendencia mellett. Japánt és az USA-t utoljára 1988-ban közelítettük meg, ám ezek az országok végig a 2, 5 százalék fölötti mutatóval rendelkeznek.

Az ezer munkavállalóra jutó kutatók számát tekintve is óriási a lemaradásunk, hiszen az USA-ban ez 7, 4, Japánban még ennél is nagyobb (8, 5), míg az EU-ban 5, 1. Magyarországon pedig mindössze 3, 2.

Ha Magyarország néhány innovációs mutatóját hasonlítjuk az Európai Unióhoz (2002-es adatok szerint), akkor is kedvezőtlen képet kapunk: míg a beáramló külföldi tőke az EU-átlag másfélszerese volt nálunk, s ez volt egyetlen kifejezetten pozitív mutató, addig gyakorlatilag a kockázati tőke meg sem jelent a high-tech cégekben itthon, a szabadalmak száma a töredéke az EU-átlagnak.

Van, ahol mi is világelsők vagyunk

Relatíve elmaradott a felnőttképzés, a műszaki és természettudományos friss diplomások aránya, az állami K+F kiadások aránya és az otthoni Internet-hozzáférés elterjedtsége. Ugyanakkor átlagos a helyzet az IT-kiadások és távközlési ráfordítások területén és a csúcstechnológiai iparágakban foglalkoztatottak számát illetően.

Az EU-átlagtól nagyrészt elmaradó Magyarország egyetlen tekintetben viszont világelsőnek mondható! Ez pedig akkor derül ki, ha a tudományos publikációk költségét nézzük át. Magyarországon ugyanis minden egyes egymillió dollár kutatás-fejlesztési kiadásra 107, 2 tudományos közlemény jut, és ezzel megelőzzük Svájcot, ahol ez a mutató 105, továbbá Nagy-Britanniát, ahol 91, 5 közlemény jelenik meg átlagosan ebből a pénzből. Svédországban ugyanez a mutató 84, 4, majd Spanyolország és Finnország következik 77, 4-es és 76, 3-as mutatóval.

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

Ez volt a legnagyobb folyamidelfin

A ma élő dél-ázsiai folyami delfinek rokona volt az az állat, amely Amazónia perui részén élt 16 millió évvel ezelőtt, és akár 3,5 méteresre is nőhetett.

Környezetbarát felújítás

Környezetbarát felújítás

Az építészetben nemcsak az új épületeknél, hanem már a régiek felújításánál is eljárhatunk klímabarát,környezetbarát módon.

Élő tank a triászból

Élő tank a triászból

A krokodilok egy eddig ismeretlen, 215 millió éve élt ősi rokonát azonosították texasi kutatók.

Soha többé hólapát?

Soha többé hólapát?

Egy új fejlesztésnek köszönhetően az önmelegítő betonon nem fog megtapadni a hó vagy a jég, így talán majd elfelejthetjük a hólapátot vagy az útszórást - legalábbis bizonyos körülmények között.

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A klímaváltozás tovább növeli az élelmiszerárakat

A sokak számára már most is igen magas élelmiszerárak a klímaváltozás hatására még magasabbra szöknek majd.

National Geographic 2024. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

18 780 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlapNational Geographic 2023. júniusi címlapNational Geographic 2023. júliusi címlapNational Geographic 2023. augusztusi címlapNational Geographic 2023. októberi címlapNational Geographic 2023. novemberi címlapNational Geographic 2023. decemberi címlapNational Geographic 2024. januári címlapNational Geographic 2024. februári címlapNational Geographic 2024. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket