Először alkalmaztak sikeresen szintetikus vért
Az orvostudomány történetében először alkalmaztak sikeresen mesterségesen előállított vért - adta hírül a BBC. A termék, a művér egyébként por alakban évekig tárolható - magyarázzák a stockholmi Karolinska Kórház kutatói.
A mesterséges produktumot donorok véréből készítették, ám a hagyományos módon tárolt testnedv csak 42 napig alkalmas betegek kezelésére általában. A por alakú készítményt viszont fel lehet oldani, folyékony állapotba hozni, és így bármikor alkalmazható, függetlenül a betegek vércsoportjától. Eddig ugyanis a vizsgálatok azt mutatták, hogy nem merült fel probléma a művér befogadásával, legalábbis Bengt Fagrell professzor közlése szerint.
Dr. Pierre LaFolie, a Karolinska Kórház főorvosa az eddig szerzett tapasztalatok alapján úgy nyilatkozott, hogy a mesterséges vér alapjaiban változtathatja meg az orvostudomány gyakorlatát. „Ha ez valóban sikeres lesz a jövőben, az emberiség nagy lépést tett előre. Ez valami olyasmi, mint a Holdra szállás” – jegyezte meg a főorvos.
Dr. LaFolie szerint a szintetikus vér alkalmazásával időt lehet nyerni súlyos balesetek esetén, különösen azért, mert nincs szükség a sérültek vércsoportjának megállapítására a transzfúzió előtt.
A szintetikus vér tulajdonságait tekintve is előnyösebb lehet a normál vérnél. Oxigénszállító képessége például jobb, mint a természetes testnedvé. Ez elsősorban a szívbetegek számára jelenthet komoly életbenmaradási esélyt, infarktus esetén.
Természetesen a szintetikus vér nem pótolhatja a beteg saját vérét, csak kiegészítheti azt – teszik hozzá a svéd kórház munkatársai. Az igazi vér ugyanis számos olyan tulajdonsággal rendelkezik, amelyek hiányoznak a mesterséges porkészítményből.
A mesterséges vért Amerikában fejlesztették ki, ám kipróbálására először Svédországban, nyolc betegen került sor. Az amerikaiak egyébként a vér kifejlesztésének, előállításának metódusát szigorúan titkosan kezelik.
A szintetikus vér előállításáról csak annyit lehet egyelőre tudni, hogy azt vörösvérsejtekből nyerték ki a kutatók. Hozzátették: bármilyen emlős vörösvérsejtjei alkalmasak lennének a művér előállítására, ám ők emberi donorok vérét használták fel, méghozzá etikai megfontolásokból.
Bronzkori sírból derült fény a kefir történetére
A kefir és a belőle készülő sajt népszerű és fontos táplálék volt a múltban, emészthetővé és tartóssá is vált így a tej.
Ők kapják 2024-ben a kémiai Nobel-díjat
A héten jelentették be, hogy kik vehetik át majd a díjat orvosi, fizikai és kémiai kategóriában.
A Parkinson-kórosok elváltozott beszédét is felismerő szoftvert fejlesztettek
Az átlagos beszédfelismerő szoftverek az egészséges beszédre készültek, így azok, akik valamilyen egészségügyi probléma miatt nem képesek szépen, érthetően beszélni, nem is tudják használni ezeket.
Két kutató kapja idén a fizikai Nobel-díjat
A mesterséges neurális hálózatokkal történő gépi tanulást lehetővé tevő alapvető felfedezésekért és találmányokért ítélték oda az elismerést.
Ők kapják idén az orvosi Nobel-díjat
A mikroRNS felfedezéséért járt 2024-ben a neves elismerést.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
