A prosztatarák és a genetika – mennyiségi kérdés
Rákkutatók egy csoportja állatkísérletek során olyan felfedezést tett, amely megingathatja a daganatok keletkezésének genetikai hátteréről alkotott uralkodó tudományos álláspontot.
Prosztatarákban szenvedő betegeknél az egyik molekuláris szinten felismerhető változás a sejtosztódás szabályozásáért felelős PTEN nevű tumorszuppresszor gén (lásd keretes cikk) elvesztése. A betegek 70 százalékánál meghibásodott vagy hiányzik a gén egyik vagy mindkét allélja.
A védelem mennyiségi kérdés
Korábban azt gondolták, hogy egyetlen allél jelenléte is védelmet nyújthat a daganat növekedése és terjedése ellen. A közelmúltban azonban a Memorial Sloan-Kettering Daganat Központjának kutatói prosztatarákos egereken igazolták, hogy a daganat növekedését elsősorban a gén által kódolt PTEN-fehérje mennyisége határozza meg, függetlenül attól, hogy a gén egésze vagy csupán fele hibásodott-e meg.
Minél kevesebb PTEN-fehérje termelődik, annál nagyobb és agresszívabb tumor alakul ki. Természetesen számít, hogy a génnek egy vagy két alléja működik-e, hiszen a teljes gén több fehérjét termel, mint a csonka.
Dr. Pier Polo Pandolfi és Antonio Di Cristofano, a kutatás vezetői korábbi tanulmányaik során kimutatták, hogy a PTEN nevű tumorszuppresszor gén meghibásodása számos daganattípus kialakulásáért felelős. Embereknél igazolták szerepét a melanoma, emlőrák, prosztatarák és agydaganatok létrejöttében.
Daganatos egerek
A kísérlethez a kutatók két speciális egértenyészetet hoztak létre. Az egyik tenyészetben hatástalanították a prosztata PTEN génjeit (azért nem az egész szervezetét, mert az még magzati korban az egerek elpusztulásához vezetett volna), ebben a csoportban nem termelődött PTEN-fehérje. A másik tenyészetben ugyanezen gén egyik allélját tették működésképtelenné, ebben a csoportban a normális PTEN-fehérje mennyiség kb. 30%-a termelődött.
A PTEN génnel nem rendelkező egércsoportban rövid idő alatt agresszív, gyorsan terjedő prosztatarák alakult ki. A másik csoportban a korábbi tudományos nézetek szerint nem alakulhatott volna ki daganat, hiszen a tumorszuppresszor gén egyik allélja még „tartotta a frontot”. A kutatók azonban ezeknél az egereknél is prosztatatumort fedeztek fel, ami ugyan jóindulatúnak és lassan növekedőnek bizonyult, mégis jelen volt, ami ellentmond a korábbi feltevéseknek.
A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a daganatok kialakulásában nem egyszerűen a tumorszuppresszor gének helyes működése, sokkal inkább az általuk termelt fehérje mennyisége játszik szerepet. Tapasztalataik szerint ha a PTEN-fehérje mennyisége a normális szint 50 százaléka alá csökken, az súlyos következményekkel jár.
Könnyen lehet, hogy a PTEN-fehérje mint jelzőmolekula mennyiségének mérése a jövőben rutineljárássá válik szűrővizsgálatok, a daganatos betegség kórjóslatának előjelzése és a terápia hatékonyságának ellenőrzése során.
|
Így keletkezik a sztatikus elektromosság
Több mint két és félezer éves rejtély megoldását találták meg, kiderült, miként is jön létre a tárgyak összedörzsölése hatására a sztatikus elektromosság.
Így csökkenthetjük az ülő életmód káros hatásait
Életünk igen jelentős részét székhez kötve töltjük, ez pedig rendkívül egészségtelen, és sok betegséghez hozzájárul.
Az erkölcsi értékrendünk is változik az évszakokkal
Az évszakok változásai az emberben is mérhető változásokkal járnak, és távolról sem csak a hangulatban.
Még mindig nem tudunk eleget a vírusokról
A vírusok eredetét nem ismerjük, három felvetés is létezik a kialakulásukkal kapcsolatban.
Egyre sósabbá válik a Balaton
Amennyiben a sótartalom növekedésének tendenciája nem változik, néhány évtizeden belül átalakulhat a tó élővilága.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
