A prosztatarák és a genetika – mennyiségi kérdés
Rákkutatók egy csoportja állatkísérletek során olyan felfedezést tett, amely megingathatja a daganatok keletkezésének genetikai hátteréről alkotott uralkodó tudományos álláspontot.
Prosztatarákban szenvedő betegeknél az egyik molekuláris szinten felismerhető változás a sejtosztódás szabályozásáért felelős PTEN nevű tumorszuppresszor gén (lásd keretes cikk) elvesztése. A betegek 70 százalékánál meghibásodott vagy hiányzik a gén egyik vagy mindkét allélja.
A védelem mennyiségi kérdés
Korábban azt gondolták, hogy egyetlen allél jelenléte is védelmet nyújthat a daganat növekedése és terjedése ellen. A közelmúltban azonban a Memorial Sloan-Kettering Daganat Központjának kutatói prosztatarákos egereken igazolták, hogy a daganat növekedését elsősorban a gén által kódolt PTEN-fehérje mennyisége határozza meg, függetlenül attól, hogy a gén egésze vagy csupán fele hibásodott-e meg.
Minél kevesebb PTEN-fehérje termelődik, annál nagyobb és agresszívabb tumor alakul ki. Természetesen számít, hogy a génnek egy vagy két alléja működik-e, hiszen a teljes gén több fehérjét termel, mint a csonka.
Dr. Pier Polo Pandolfi és Antonio Di Cristofano, a kutatás vezetői korábbi tanulmányaik során kimutatták, hogy a PTEN nevű tumorszuppresszor gén meghibásodása számos daganattípus kialakulásáért felelős. Embereknél igazolták szerepét a melanoma, emlőrák, prosztatarák és agydaganatok létrejöttében.
Daganatos egerek
A kísérlethez a kutatók két speciális egértenyészetet hoztak létre. Az egyik tenyészetben hatástalanították a prosztata PTEN génjeit (azért nem az egész szervezetét, mert az még magzati korban az egerek elpusztulásához vezetett volna), ebben a csoportban nem termelődött PTEN-fehérje. A másik tenyészetben ugyanezen gén egyik allélját tették működésképtelenné, ebben a csoportban a normális PTEN-fehérje mennyiség kb. 30%-a termelődött.
A PTEN génnel nem rendelkező egércsoportban rövid idő alatt agresszív, gyorsan terjedő prosztatarák alakult ki. A másik csoportban a korábbi tudományos nézetek szerint nem alakulhatott volna ki daganat, hiszen a tumorszuppresszor gén egyik allélja még „tartotta a frontot”. A kutatók azonban ezeknél az egereknél is prosztatatumort fedeztek fel, ami ugyan jóindulatúnak és lassan növekedőnek bizonyult, mégis jelen volt, ami ellentmond a korábbi feltevéseknek.
A kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy a daganatok kialakulásában nem egyszerűen a tumorszuppresszor gének helyes működése, sokkal inkább az általuk termelt fehérje mennyisége játszik szerepet. Tapasztalataik szerint ha a PTEN-fehérje mennyisége a normális szint 50 százaléka alá csökken, az súlyos következményekkel jár.
Könnyen lehet, hogy a PTEN-fehérje mint jelzőmolekula mennyiségének mérése a jövőben rutineljárássá válik szűrővizsgálatok, a daganatos betegség kórjóslatának előjelzése és a terápia hatékonyságának ellenőrzése során.
|