Az anyák pozitív személyiségváltozása

A tudósok egyelőre csak patkányokon végeztek kísérleteket, de úgy vélik, az eredmények embereknél is alkalmazhatóak. Nőstény patkányok egy vagy több utóddal stresszhelyzetben sokkal higgadtabban viselkednek, mint utód nélküli nőtársaik – állítja Craig Kinsley, a University of Richmond idegrendszeri kutatója a Physiology and Behavior című szaklap legfrissebb számában. Kinsley a jelenséget „anyaságból eredeztetett idegrendszeri képlékenységnek” nevezi.

Az anyák bátrabbak és okosabbak

Kinsley egy korábbi kísérletében bemutatta, hogy patkányoknál a terhességi hormonok táplálják az agysejteket, különösen az agy tanulással és emlékezéssel kapcsolatos részeit. Az anya patkányok ugyanis lényegesen jobban teljesítettek labirintus tesztekben, mint szűz testvéreik.

Kinsley új kutatásában azt bizonyítja, hogy az anyák nem csak okosabbak, hanem higgadtabbak és bátrabbak is. A tudós szerint a terhesség és az utód születése olyan hatással van a nőstények agyára, hogy jelentősen jobban viselik a stresszt és könnyebben megbirkóznak félelmükkel.

Patkány akadálypályán

A legutóbbi kísérletük során Kinsley és munkatársai a patkányokat plexiből készült „akadálypályára” eresztették, amelyet élesen megvilágított szobába helyeztek. A patkányok rosszul viselik az éles fényt, a nyílt tereket, valamint azt is, ha akadályozzák őket mozgásukban. Mindhárom körülmény erősen felzaklatja az állatot.

„A rágcsálók a sötét, fedett területeket szeretik, a világos, nyílt terepen nagyon visszafogottak. Átölelik az akadályokat, és nagyon óvatosan mozognak. Nem rohangálnak oda-vissza, hiszen az odavonzaná a ragadozók figyelmét.” – nyilatkozta Kinsley a CNN-nek.

Az utód nélküli nőstények szinte megfagytak rémületükben, nagyon döcögösen mozogtak, míg az anyák bátrabban felfedezték a terepet. „Amikor megvizsgáltuk ezeknek az állatoknak az agyát, azt tapasztaltuk, hogy a félelemmel kapcsolatos agyterületek – így például az amigdala – aktivitása kisebb volt, mint a nem anyáké. Kinsley kutatásai szerint nem is átmeneti, hanem állandó változásról van szó.

„Az anya szempontjából nyilvánvaló, hogy ha meg akarja óvni kicsinyeit a ragadozóktól, össze kell szednie magát, nem lehet ijedős.”

A kutató szerint a felismerés emberekre is átvihető. Az ember és a patkány génállománya nagy százalékban megegyezik, és ezek az alap viselkedési formák valószínűleg az emlősöknél is hasonlóképpen zajlanak.