Az alvási apnoe és a depresszió

PhD Dr. Maurice Ohayon, a pszichiátria és a magatartástudományok doktora szerint a depresszió diagnózisának megállapításakor érdemes tovább vizsgálódni, hogy nem áll-e fenn légzési rendellenesség is. A két betegségtípus ugyanis igen nagy arányban fordul elő együttesen.

Mi az az alvási apnoe?

Az apnoe görög eredetű szó, jelentése légzésnélküliség (a – fosztóképző; pnoe – légzés). Alvási apnoe esetén a beteg az éjszaka folyamán akár több százszor is abbahagyja a légzést 15-120 másodperces időtartamra. Ennek oka lehet centrális, azaz az agy légzési központjai szünetelnek, vagy elzáródásos, amikor az agy utasítása alapján ugyan létrejön légzőmozgás, mégsem áramlik levegő a tüdőbe.

Az alvási apnoe mellett hangos, zavaró horkolás, álmatlanság, nappali aluszékonyság, esetleges ágybavizelés is megfigyelhető. Mivel az egyes légzésmentes szakaszok végén a beteg anélkül, hogy észrevenné, általában felébred, és ez éjszakánként többször ismétlődik, az apnoés betegek általában kimerültek, bágyadtak, könnyebben idéznek elő közlekedési balesetet, és súlyos esetben személyiségük is megváltozik a hosszú távú alvásmegvonás miatt.

A depressziósok között ötször több az alvási zavarban szenvedő

Számos korábbi tanulmány felvetette már, hogy az alvási apnoe és a depresszió között valamiféle összefüggés állhat fenn, és az alvási apnoe kezelése a depresszió gyógyulását is elősegítheti. Az azonban nem ismert, milyen módon áll a két betegség kapcsolatban egymással.

Dr. Ohayon telefonos felmérést végzett öt ország – Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország – felnőtt lakossága körében. Összesen több mint tizennyolcezren vettek részt a vizsgálatban, mely során az alanyoknak az alvásuk minőségére és rendszerességére, légzéssel kapcsolatos alvási rendellenességekre, mentális problémákra és egészségi állapotukra vonatkozó kérdéseket tettek fel.

Az adatok elemzése során Dr. Ohayon megfigyelte, hogy a felmérésben résztvevő személyek 2, 1 százaléka szenvedett alvási apnoéban – ez az adat megfelel a korábbi tanulmányok során tapasztalt értékeknek – és 2, 5 százalékuk valamilyen más légzési rendellenességben. A megkérdezettek 4 százalékát kitevő depressziós személyek 18 százaléka szenvedett valamilyen légzéssel kapcsolatos alvási rendellenességben, míg a nem depressziós alanyoknak csupán 3, 8 százaléka. Depressziós személyeknél tehát ötször nagyobb a légzési eredetű alvászavar előfordulásának esélye, mint mentálisan egészségeseknél.

A két betegség csak együttesen gyógyítható

Dr. Ohayon szerint ez az első tanulmány, amely a két rendellenesség közötti kapcsolat szorosságát tárja fel. Még a mindkét betegségben fontos szerepet játszó elhízás és magas vérnyomás kezelése után is erős maradt az összefüggés a mentális és a légzési zavar között.

Továbbra sem tudjuk, hogy a depresszió az alvási apnoe előtt vagy után alakul-e ki, és hogy az alvási apnoe mekkora szerepet játszik a depresszió fenntartásában és súlyosbításában. Az azonban fontos, hogy az orvos mindkét betegséget felismerje, hiszen hiába kezeli akár a depressziót, akár az alvási apnoét egymagában, teljes gyógyuláshoz csak a két rendellenesség kombinált terápiája vezethet.