Küzdelem a matematikával – amikor az agyban van a hiba

Nemzetközi statisztikák szerint a gyerekek 6 százaléka szenved számolási zavarban. Ők nem egyszerűen utálják a matematika órákat, nekik kifejezett nehézséget jelent a számegyenesnek, a számok sorrendjének megértése, felsorolásnál gyakran kihagynak egyes számjegyeket, vagy felcserélik azokat.

Gondot jelenthet számukra a mennyiségek összehasonlítása, a számjegy-számnév egyeztetése, az egyszerű alapműveletek fejben való elvégzése, a szöveges feladatok megértése, matematikai szabályok felismerése, megfogalmazása, és általában nehezen állapítják meg az időt is.

A rendellenesség előfordulhat önmagában, és társulhat más problémákhoz, leggyakrabban a többi tanulási zavarhoz (diszlexia és diszgráfia).

A fali lebeny egyik barázdája a ludas

A Francia Egészségügyi és Orvostudományi Intézet (INSERM) kutatói számolási zavarókkal küzdő személyeknél végzett vizsgálataik során megállapították, hogy az agy fali lebenyének jobb intraparietális barázdájába befutó impulzusok rendellenes aktivitást mutatnak – számol be róla a Nature.

A barázda aktivitása szokatlanul alacsony és rövid ideig tartó volt annál a 14 nőnél, akiket a francia orvoscsoport vizsgált a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás segítségével. A vizsgálatot Turner-szindrómában szenvedő nőkön végezték: azt ugyanis már korábban kimutatták, hogy az alacsony termettel, gyakran értelmi fogyatékossággal is járó, genetikai hiba következtében kialakuló szindróma számolási zavarral is együttjár.

A párizsi csoport vizsgálata szerint a fali lebeny említett barázdájának rendellenes működése hozzájárul ahhoz, hogy a betegnek nehézséget okoz a számegyenes, a számok sorrendjének megértése. Ám mivel a diszkalkulia számos formában megnyilvánulhat, lehetetlen, hogy csak egy agyi terület rendellenes működése lenne felelős érte.

A kutatók reményei szerint az agy mágneses rezonanciás képalkotással történő vizsgálata segít a betegségnek a kognitív teszteknél gyorsabb diagnózisában. (A rendellenességet többnyire óvodásoknál, kisiskolásoknál kognitív tesztek segítségével próbálják kiszűrni.)

A tanulási zavarok ellenére a gyerek lehet zseni

Az intraparietális barázda egyébként specifikusan nem vesz részt a matematikai problémák feldolgozásában. Érdekesség viszont, hogy például Albert Einstein agyának is szokatlanul nagy volt a fali lebenye.

A tanulási zavarok – diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia – bármely formájával küzdő gyerekeknél fontos hangsúlyozni, hogy ezek a gyerekek az élet más területein kimagasló kreativitásra lehetnek képesek. Egy számolási zavarokkal küzdő embernek gyakran remek íráskészsége, nyelvérzéke van. Einsteinnél maradva, ő például négy éves koráig nem beszélt, és kisiskolás korában problémái voltak a számtannal.