Mi van a hiperaktív gyerekek fejében?
Képalkotó eljárás alkalmazásával kimutatták, hogy a figyelemhiányos hiperaktív rendellenességgel élő gyerekek agyának szerkezete eltér a többi gyerekétől.
A figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség (angolul Attention Deficit/Hyperactivity Disorder, ADHD) egy idegi-fejlődési zavar eredménye. A gyermekek, kamaszok 1-6 százalékára jellemző, és a figyelem összpontosításának problémáival, a mozgási tevékenységek felfokozódásával valamint impulzivitással jár.
A Los Angelesi Kalifornia Egyetem kutatócsoportja Elizabeth Sowell vezetésével mágnesrezonanciás képalkotó eljárást (MRI) alkalmazott hiperaktív és egészséges gyermekek agyszerkezetének összehasonlítására. A vizsgálatban huszonhét figyelemzavaros és negyvenhat normális gyermek illetve kamasz vett részt.
A kutatók azt tapasztalták, hogy az agy két területe, a hátulsó homloklebenyi valamint az elülső halántéklebenyi kéregszakasz kisebb méretű a figyelemzavaros gyerekeknél, mint a kontroll csoportban.
Két másik terület, a hátulsó halántéklebenyi valamint az alsó fali lebenyi kéreg azonban megnagyobbodott náluk.
A két megkisebbedett terület feladata a munkamemóriába érkező információk feldolgozása, az időérzék kialakítása, és az impulzivitás gátlása.
Az eredmények arra utalnak, hogy a figyelemhiányos hiperaktív gyermekeknél ezeknek a figyelem és az aktivitás szabályozásában oly fontos szerepet játszó központoknak egy része anatómiailag sérült.
Ezen elváltozások ismeretében arra is lehetőség nyílhat, hogy a zsugorodott kérgi területekre célzottan ható gyógyszerek kerüljenek a figyelemzavaros gyermekek terápiájának középpontjába. Ismételt MRI vizsgálatokkal akár az is megállapítható, hogy melyik gyereknél várható a kezelés megfelelő hatékonysága, és melyikük nem reagál majd, valamint az is, hogy mekkora eséllyel növik ki a későbbiekben ezt a családi és iskolai környezetben is sok konfliktust okozó rendellenességet.
Kapcsolódó cikkünk:
Változik a Mars mosolygó krátere
Szemmel láthatóan megváltozott a Mars déli sarkvidékén lévő mosolygó kráter arca.
A Mars egykor olyan lehetett, mint a mai Izland
Mintegy 3,5 milliárd évvel ezelőtti marsi állapotokba engednek bepillantást a Curiosity marsjáró által vizsgált Gale-kráter kövei.
Áthelyeződik az esőerdők öve a klímaváltozással
Az előrejelzés szerint 2100-ra a biodiverzitást és az élelmiszer-biztonságot is befolyásolja majd az Egyenlítővel nagyjából egy sávban lévő trópusi esőerdők övezetét érintő változás.
Felmérték, milyen mély lehet a Titan legnagyobb tengere
A Szaturnusz legnagyobb holdjának sárgás atmoszférája alatt rejlik a Kraken Mare nevű metántó.
Botanikusok elkészítik a gigantikus dögszagú virágok családfáját
A botanikus kertekben és magángyűjteményekben őrzött titánbuzogányok (Amorphophallus titanum) családfáinak elkészítésével akarják megóvni a botanikusok a dögszagot árasztó, gigantikus növényeket a beltenyészet káros genetikai következményeitől.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
