Mi van a hiperaktív gyerekek fejében?
Képalkotó eljárás alkalmazásával kimutatták, hogy a figyelemhiányos hiperaktív rendellenességgel élő gyerekek agyának szerkezete eltér a többi gyerekétől.
A figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség (angolul Attention Deficit/Hyperactivity Disorder, ADHD) egy idegi-fejlődési zavar eredménye. A gyermekek, kamaszok 1-6 százalékára jellemző, és a figyelem összpontosításának problémáival, a mozgási tevékenységek felfokozódásával valamint impulzivitással jár.
A Los Angelesi Kalifornia Egyetem kutatócsoportja Elizabeth Sowell vezetésével mágnesrezonanciás képalkotó eljárást (MRI) alkalmazott hiperaktív és egészséges gyermekek agyszerkezetének összehasonlítására. A vizsgálatban huszonhét figyelemzavaros és negyvenhat normális gyermek illetve kamasz vett részt.
A kutatók azt tapasztalták, hogy az agy két területe, a hátulsó homloklebenyi valamint az elülső halántéklebenyi kéregszakasz kisebb méretű a figyelemzavaros gyerekeknél, mint a kontroll csoportban.
Két másik terület, a hátulsó halántéklebenyi valamint az alsó fali lebenyi kéreg azonban megnagyobbodott náluk.
A két megkisebbedett terület feladata a munkamemóriába érkező információk feldolgozása, az időérzék kialakítása, és az impulzivitás gátlása.
Az eredmények arra utalnak, hogy a figyelemhiányos hiperaktív gyermekeknél ezeknek a figyelem és az aktivitás szabályozásában oly fontos szerepet játszó központoknak egy része anatómiailag sérült.
Ezen elváltozások ismeretében arra is lehetőség nyílhat, hogy a zsugorodott kérgi területekre célzottan ható gyógyszerek kerüljenek a figyelemzavaros gyermekek terápiájának középpontjába. Ismételt MRI vizsgálatokkal akár az is megállapítható, hogy melyik gyereknél várható a kezelés megfelelő hatékonysága, és melyikük nem reagál majd, valamint az is, hogy mekkora eséllyel növik ki a későbbiekben ezt a családi és iskolai környezetben is sok konfliktust okozó rendellenességet.
Kapcsolódó cikkünk:
A cukros üdítők adója a lányokra hatott kedvezőbben
Nagy Britanniában a cukros üdítőkre kivetett adóktól azt várták, csökkenni fog a gyermekek körében az elhízás.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
