Mi van a hiperaktív gyerekek fejében?
Képalkotó eljárás alkalmazásával kimutatták, hogy a figyelemhiányos hiperaktív rendellenességgel élő gyerekek agyának szerkezete eltér a többi gyerekétől.
A figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség (angolul Attention Deficit/Hyperactivity Disorder, ADHD) egy idegi-fejlődési zavar eredménye. A gyermekek, kamaszok 1-6 százalékára jellemző, és a figyelem összpontosításának problémáival, a mozgási tevékenységek felfokozódásával valamint impulzivitással jár.
A Los Angelesi Kalifornia Egyetem kutatócsoportja Elizabeth Sowell vezetésével mágnesrezonanciás képalkotó eljárást (MRI) alkalmazott hiperaktív és egészséges gyermekek agyszerkezetének összehasonlítására. A vizsgálatban huszonhét figyelemzavaros és negyvenhat normális gyermek illetve kamasz vett részt.
A kutatók azt tapasztalták, hogy az agy két területe, a hátulsó homloklebenyi valamint az elülső halántéklebenyi kéregszakasz kisebb méretű a figyelemzavaros gyerekeknél, mint a kontroll csoportban.
Két másik terület, a hátulsó halántéklebenyi valamint az alsó fali lebenyi kéreg azonban megnagyobbodott náluk.
A két megkisebbedett terület feladata a munkamemóriába érkező információk feldolgozása, az időérzék kialakítása, és az impulzivitás gátlása.
Az eredmények arra utalnak, hogy a figyelemhiányos hiperaktív gyermekeknél ezeknek a figyelem és az aktivitás szabályozásában oly fontos szerepet játszó központoknak egy része anatómiailag sérült.
Ezen elváltozások ismeretében arra is lehetőség nyílhat, hogy a zsugorodott kérgi területekre célzottan ható gyógyszerek kerüljenek a figyelemzavaros gyermekek terápiájának középpontjába. Ismételt MRI vizsgálatokkal akár az is megállapítható, hogy melyik gyereknél várható a kezelés megfelelő hatékonysága, és melyikük nem reagál majd, valamint az is, hogy mekkora eséllyel növik ki a későbbiekben ezt a családi és iskolai környezetben is sok konfliktust okozó rendellenességet.
Kapcsolódó cikkünk:
Az űr határáig juthatnak a légkörben a baktériumok
Egy új kutatás szerint az erős függőleges légmozgások akár 120 kilométeres magasságba is felvihetik a baktériumokat.
A jégkorban Európában is élt még tobzoska
A súlyosan veszélyeztetett tobzoskákról ma sajnos leginkább az illegális állatkereskedelem kapcsán hallunk, de egy új kutatás szerint a jégkorban még a környékünkön is éltek ezek a különös állatok.
Nyugodt galaxist fotózott a Hubble
Most békésnek tűnik, de korábban egy hatalmas robbanás történt benne.
13 millió éves lelet az ELTE örökségéből
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár összegyűjtött 12 olyan nevezetes tárgyat, amelyekkel 2022 folyamán ízelítőt adhatnak az Egyetem tulajdonában álló gazdag tárgyi örökségből.
Ha ló nincs, a szamár hibrid is jó
Mezopotámiában már a háziasított lovak előtt 500 évvel is használtak lóféléket a hadászatban és az ünnepségeken.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
