Tudományos akadémiát szerveznek Irakban
Iraki tudósok megtették az első lépéseket ahhoz, hogy újjáélesszék a háború által sújtott országban a tudományos életet. Kétnapos londoni(!) tanácskozásukon az arab ország kutatói arról folytattak megbeszéléseket, miként lehetne visszacsábítani a tehetséges tudósokat Irakba, és hogyan szervezhetnének meg egy új tudományos akadémiát.
Ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy miként lehetne finanszírozni az új intézményt. Az ötletet ugyanis támogatják a külföldi, nyugati szervezetek, de egyáltalán nem érdeklődik a terv iránt a magánszektor.
A találkozóra egyébként azért került sor Londonban, a brit fővárosban, mert Irakban a biztonsági helyzet nem tenné lehetővé egy ilyen rendezvény megtartását. Az iraki akadémia alapítói egyébként a Royal Society épületében tartják találkozójukat, ami jelképes erejű, hiszen a Royal Society számít a brit tudományos akadémiának.
A tanácskozást a BBC tudósítása szerint Dr. Hussain Al-Shahristani, egy iraki vegyészmérnök szervezte, aki az angliai University of Surrey oktatója, és 1991-ben menekült el Irakból. Az Iraki Tudományos Akadémia autonóm, önkormányzó szervezet lesz, amelyben kiváló tudósok fogják hasznosítani képességeiket az iraki tudomány haladása érdekében – mondta Al-Shahristani.
Az iraki akadémiát hivatalosan is támogatja a brit Royal Society, az amerikai National Academy of Sciences és a Francia Tudományos Akadémia. A tervek szerint az új iraki intézmény a korábbi fegyverzetkutatások helyett a mérnöki munkára és az orvostudományra koncentrál majd.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Focisták és a demencia
Egy új kutatás szerint a magasabb osztályú focistáknál gyakoribb az időskori demencia, mint az átlagemberek körében.
A múltról árulkodnak a New York-i gerendák
A metropolisz építésekor felhasznált faanyag évgyűrűinek vizsgálatát a folyamatos felújítási munkálatok tették lehetővé.
Mennyire tükrözi a valóságot, amit a természetfilmeken látunk?
A filmek legtöbbször egy idealizált, érintetlen, embermentes környezetet mutatnak be, a valóság azonban sajnos távolról sem ilyen tiszta.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
