Az USA elszívja az európai tudósokat, kutatókat

Az európai állampolgárok háromnegyede, aki az Egyesült Államokban szerzett tudományos fokozatot, nem tervezi, hogy visszatér hazájába. További érdekesség a tanulmányból, hogy az európai cégek 2000-ben egyharmaddal többet fektettek be az Egyesült Államokban, mint az amerikai vállalatok Európában – áll a jelentésben, amelynek szerzői kiemelik, hogy Európa ezen a téren egyre inkább elmarad Kanada és Kína mögött.

Philippe Busquin a kutatási kérdésekért felelős biztos kijelentette: igen borúsak a kilátások arra, hogy Európa teljesítse kitűzött céljait a kutatások növelése terén. Nyolc százalékos évenkénti növekedésre lenne szükség ahhoz, hogy Európa teljesítse a Lisszabonban vállalt kötelezettségeit. Az öreg kontinens azonban folyamatosan gyengül nemzetközi szinten a befektetések területén.

A 15 európai tagállam Lisszabonban megállapodott arról, hogy a kutatási célú fejlesztéseket a gazdasági termelés három százalékára növelik 2010-től, szemben a 2000-es 1, 9 százalékkal.

Az USA-ban joban keresnek a tudósok

A bizottság szerint az Egyesült Államokban nagyobbak a karrier lehetőségei, a fizetések ugyanakkor nem magasabbak. Korábban éppen a magasabb fizetések vonzották a legjobban a fiatal kutatókat Amerikába.

A legfontosabb ok, amiért az európai kutatók és mérnökök leginkább az Egyesült Államokban maradnak, összefügg a munka minőségével. Szélesebb körű a megbízatási és tevékenységi kör, jobb a hozzáférés az élenjáró technológiákhoz – ezek a legsűrűbben hangoztatott érvek -, amelyeket a külföldi munka alátámasztására felhoznak a felmérésben megkérdezettek. A fizetés fontos szempont a külföldi munka mérlegelésénél, de nem mindent eldöntő.

Philippe Busquin azt szeretné, ha az alapkutatások finanszírozását kivennék a nemzeti kormányok kezeléséből, hogy kutatási központokat hozzanak létre, amelyekkel versenyre kelhetnének amerikai partnereikkel. Az ezzel kapcsolatos terveket 2004-ben terjesztik elő.

Hátrányban a nők

A kutatások területén további gondot jelent az, hogy az európai kutatók többsége férfi, különösen a magánszektorban. Történik ez annak ellenére, hogy egyre több nő szerez tudományos fokozatot. A nyereségorientált kutatások terén a megszerezhető állások csupán 15 százalékát töltik be nők, ugyanakkor a tudományos fokozatok 40 százalékát Európában nők szerzik meg. Az akadémiai tisztségekben közel háromszor annyi a férfi, mint a nő, ez utóbbiak aránya 19 százalékos – írja a She 2003 című tanulmány.

A felmérés része annak az európai kezdeményezésnek, amely a nemek közötti különbségek csökkentését szolgálja. A női kutatók túlságosan értékesek ahhoz, hogy elfecséreljék tudásukat – jelentette ki Philippe Busquin. Nem engedhetjük meg magunknak ezeknek az intellektuális képességeknek az elvesztegetését. Annak ellenére, hogy 1-2 százalékkal nőtt a női kutatói állások száma a 90-es évek végén, férfiak töltik be állások 73 százalékát az állami és a magánszférában.

Különösen rossz az osztrák nők helyzete. Az osztrák műszaki irányultságú iskolákból kikerülőknek kevesebb, mint 2 százaléka nő. Az európai kutatói laboratóriumok területén itt a legszélesebb a nemek közötti szakadék.

Ugyancsak Ausztriában a legalacsonyabb – 9 százalék – az üzleti területen dolgozó női kutatók aránya. Európában Portugália az egyetlen ország, ahol az állami kutatói helyeken a nők aránya eléri az 55 százalékot.