Ha a gyerek későn kezd beszélni…

A legtöbb gyerek egyéves korára kimondja az első szavakat, hároméves korában pedig már egyszerű mondatokat is alkalmaz. A totyogók mintegy két százalékánál ez a folyamat valamilyen okból késlekedik. Ilyen ok lehet az érzelmi vagy értelmi elmaradottság, születési komplikációk, ajak- és/vagy szájpadhasadék, fejlődési rendellenességek, halláscsökkenés vagy az ingerszegény környezet.

A Miami Gyermekkórház kutatói funkcionális mágnesrezonanciás (fMRI) vizsgálattal figyelték meg az egészséges és késleltetett beszédfejlődésű gyermekek agyműködése közötti eltéréseket, eredményeiket a Radiology című folyóiratban tették közzé.

Jobb vagy bal?

A tanulmányban harmincöt normál és tizenhét késleltetett beszédfejlődésű gyermek vett részt, életkoruk kettő és nyolc év között változott. A kutatók először standard MRI felvételt készítettek, és megállapították, hogy mindegyik gyereknél normális az agy szerkezete.

Ezt követően minden gyereknek lejátszottak egy magnófelvételt, melyen az édesanyjuk beszélt, és eközben funkcionális MRI (fMRI) felvételt készítettek. Ennek lényege, hogy a berendezés azt detektálja, melyik agyterület jut az adott helyzetben (itt a passzív hallgatás során) több oxigénhez, hiszen a nagyobb oxigén-felhasználás fokozott aktivitásnak felel meg.

Az ép beszédfejlődésű gyerekek ötvenkét százalékánál a bal agyféltekében, míg a késleltetett verbalitású gyerekek hatvannégy százalékánál a jobb féltekében mutatkozott fokozott aktivitás. Amikor azonban csak a háromévesnél idősebb gyerekek vizsgálati eredményeit vették figyelembe, a kutatók azt tapasztalták, hogy a lassabban fejlődő gyerekek nyolcvanhárom százalékánál a jobb, míg az egészségesek hetvenegy százalékánál a bal agyféltekében fokozódott az aktivitás.

Alternatív hálózat

Dr. Nolan Altman, a kutatás vezetője elmondta, hogy normál körülmények között a bal agyfélteke felelős a nyelvi készségekért. A késleltetett fejlődés során valószínűleg az idegsejtek közötti kapcsolatok is más elrendeződésben alakulnak ki, mint a többi gyereknél.

Ez azonban nem feltétlenül negatív jelenség, hiszen arról van szó, hogy az agy képes létrehozni alternatív kapcsolódási rendszereket, amennyiben az általános beszédközpontok nem működnek megfelelően. Így több, kisebb központ áll a beszéd szolgálatába, és valamelyest megkésve, de végül teljesen pótolják az eredeti hiányosságot.