Béltükrözés – Nyelje le a kamerát, kérem!

A bélrendszer vizsgálatára hazánkban is igen elterjedten alkalmazzák az úgynevezett endoszkópos, béltükröző eljárást, amely során a nyelőcsövön vagy a végbélen keresztül egy hosszú cső végére erősített apró kamerát vezetnek a megfigyelni kívánt területre. Tőlünk nyugatabbra egyre gyakrabban végzik már az ilyen vizsgálatokat tabletta formájú kamerával.
Az M2A Kapszula Endoszkóp névre hallgató berendezés akkora, mint egy multivitamin tabletta, és egy korty vízzel könnyedén lenyelhető. A kapszulán belül egy miniatűr digitális kamera rejtezik, amely másodpercenként két felvételt készít, amint végighalad a gyomor-bélrendszeren. A képeket rádióhullámok útján továbbítja a beteg törzsén elhelyezett elektromos érzékelőkhöz, melyek az övre csatolt videoszalagon rögzítik azokat.
A lenyelhető kamerát a Given Imaging nevű izraeli mikroelektronikai cég fejlesztette ki 1999-ben. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet 2001-ben adott engedélyt a diagnosztikai alkalmazásra.
A vizsgálat menete
A betegek a vizsgálat előtt tíz órán keresztül nem ehetnek és ihatnak, hogy beleik kellőképpen kiürüljenek a vizsgálathoz. Majd lenyelik a kamerát tartalmazó kapszulát, és onnan kezdve visszatérhetnek rendes napi tevékenységükhöz, ehetnek, ihatnak, dolgozhatnak, csupán a különösen megterhelő fizikai munkától kell tartózkodniuk. Nyolc óra elteltével a derekukra csatolt videoszalagot átadják a kezelőorvosuknak, aki a mintegy ötvenötezer képkockányi felvételből felállítja a diagnózist.
A kapszulába zárt kamera alkalmazásának nagy előnye, hogy láthatóvá teszi a vékonybélnek azt a mintegy 3, 5 méter hosszúságú középső szakaszát, amely a hagyományos rostoptikás tükrözéses vizsgálatokkal sem a szájon, sem a végbélen keresztül nem volt megközelíthető.
Az új módszer segítségével igazolható a Crohn-betegség, a cöliákia (lisztérzékenység), az irritábilis bél szindróma, fekélyek, béldaganatok és belső vérzések gyanúja.
Ezzel a módszerrel természetesen nem tehető láthatóvá a bél belső terének 100 százaléka, hiszen ahhoz a kapszula túlságosan kicsi. A kamera egy adott pontból a környezete mintegy 70 százalékát „látja”, ami nem kevés, ha figyelembe vesszük, hogy a korábbi eljárásokkal csupán a bélrendszer 30-40 százaléka volt megtekinthető.
Az akadályok
Az új módszer azonban nem mindenkinél alkalmazható. Azok a betegek például, akiknek nyelési zavaruk, bélszűkületük van vagy beépített szívritmus-szabályozóval (pacemaker) élnek, nem vizsgálhatók a kamera-kapszulával
Magyarországon sajnos még nem terjedt el a lenyelhető kamera alkalmazása, továbbra is a kellemetlen, de kielégítő diagnosztikai hatékonyságú rostoptikás endoszkópos vizsgálatokat végzik. Ennek fő oka, hogy a vizsgálat ára az Egyesült Államokban 1200 USD, melynek költségeit csak a magas értékű kötvények esetén fedezi a biztosító. A kamera-kapszula ára 450 USD.
Amikor az apró digitális felvevő szerkezet végighaladt a bélhuzamon, a beteg székletével távozik a szervezetből. A kamerát nem használják fel újra.