Csikkteszt, avagy cigarettavégben az igazság
Vajon mennyi káros anyagot szív a tüdejébe egy dohányos egy nap alatt?
Ez még azok között is eltérő, akik ugyanannyi cigarettát szívnak el naponta, hiszen van, aki apró szippantásokkal, más mély slukkokban fogyasztja a füstöt. Egy új módszer segítségével a csikkekből megállapítható a napi nikotin- és kátránybevitel.
A cigarettafüst fő alkotórészei a kátrány, a nikotin és a szén-monoxid. A kátrány rákkeltő vegyületek tömkelegét tartalmazza.
Az atlantai Nemzeti Környezet-egészségügyi Központ munkatársa, Clifford Watson szerint sokat segíthet, ha felmérhetővé válik, hogy milyen mennyiségű kártékony anyag terheli a szervezetet.
Dohányzógép kontra csikk-kutatás
A dohánygyárak úgynevezett dohányzógépet alkalmaznak a kátrány- és nikotintartalom felmérésére. Ez a gép percenként egy aprót szippant a meggyújtott cigarettából, és a nikotint és kátrányt rostos szűrőben köti meg.
A dohányos emberek azonban általában ennél nagyobb és gyakoribb slukkokban cigarettáznak, tehát a dohányzógép által kalkulált adatok félrevezetők, mivel rendre alábecsülik a szervezetbe kerülő rákkeltő anyagok mennyiségét.
Watson a dohányban természetesen jelenlévő solanesol mennyiségét vizsgálta. Ez a vegyület ugyanis nem jut át a füstszűrőn, így a csikkben maradt solanesol mennyisége arányos a szájüregbe jutott kátrány és nikotin mennyiségével.
Ráadásul ez a vegyület heteken keresztül változatlan formában megtalálható a füstszűrőben, nem bomlik el, így lehetőség van arra, hogy nagyobb mennyiségű csikket összegyűjtve, egyszerre vizsgálják egy hosszabb időszak füstbevitelét.
A biztos módszer
Természetesen ez a módszer sem százszázalékosan objektív, hiszen sokan beszívják ugyan a füstöt, de nem tüdőzik le, így a solanesol vizsgálatával túlbecsülhető a szervezetbe került rákkeltők mennyisége.
A legmegbízhatóbbak a vér- és nyálvizsgálatok. A nikotin szervezetben való lebomlása során keletkező kotinin nevű vegyület mindkettőben kimutatható, így ez a módszer tükrözi leghívebben a szervezetben található dohányzással összefüggő szennyeződés mértékét.
Kapcsolódó cikkünk: