Az unió a napenergia-termelésben erősít
Az Európa Unió vezető szerepet kíván játszani a napenergia-termelésben – ezt a célt tűzte ki magának az Európai Bizottság újonnan alakult tanácsadó testülete, a Photovoltaic Technology Research Advisory Council (PTRAC).
A testület feladata, hogy lebontsa a napenergia-termelés útjában álló jogi és egyéb akadályokat. A tanácsadó testületet Loyola de Palacio energia- és szállításügyi biztos és Philippe Busquin kutatási biztos hozta létre.
Az unió áramtermelésének jelenleg még csupán csekély hányadát állítják elő az ún. fotovoltaikus (napcellás) technológia segítségével. A fotovoltaikus cellák képesek a napfényt közvetlenül villamosenergiává alakítani. A napenergia-hasznosítások közül világszerte a fotovoltaikus technológia fejlesztése a legintenzívebb, a fejlesztések elsősorban a hatásfoknövelésre és az eljárás költségeinek csökkentésére fókuszálnak.
A fotovoltaikus energiatermelésben jelenleg az Európai Unió második Japán után.
Japán a globális energiatermelés 44 százalékát mondhatja magáénak, míg az Európai Unió 24 százalékot, az USA pedig „csak” 22 százalékos piaci részesedéssel rendelkezik.
Az Európai Unió fotovoltaikus energiatermelésének növekedése roppant intenzív: az elmúlt évtizedben évi 30 százalékos növekedés jellemezte a szektort (jórészt Németország erőfeszítéseinek köszönhetően), és a jelenlegi előrejelzések szerint óriási potenciálok rejlenek még benne.
Az elmúlt tíz évben az unión belül mintegy 200 projekt kapott összesen több mint 200 millió eurót kutatásra és fejlesztésre.
Az unió célja, hogy a megújuló energiaforrások aránya energiatermelésében 2010-re megduplázódjon, a jelenlegi 6 százalékról 12 százalékra növekedjen. Ennek szellemében a már felszerelt 183, 5 MW-os fotovoltaikus kapacitást 3000 MW-ra kell emelni. A számítások szerint az évi 30 százalékos növekedési rátával a tervek tarthatóak.
Németországon kívül Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Franciaország jár élen a napenergia-beruházásokban.
Hasonlóság a kutyák és az emberek agyműködése között
Az ELTE etológusainak legújabb kutatása szerint a két faj evolúciós távolsága ellenére a kutyák és az emberek agya hasonlóan dolgozza fel a környezet hangjait.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
