Páviánszív disznóvesével
A páviánokba átültetett genetikailag módosított sertésvesék hosszú ideig működőképesek maradtak. A kutatók azt remélik, hamarosan lehetővé válik szervek transzplantációja állatokból emberekbe is.
A cambridge-i Massachusetts Általános Kórház kutatói 2002-ben kezdték meg emberbarát szöveti szerkezetű sertések tenyésztését. A közelmúltban nyolc páviánba ültettek át ezekből a sertésekből vesét, és a páviánok közül volt, amelyik akár 81 napig is életben maradt a beavatkozást követően. A korábbi, nem génkezelt transzplantációs kísérletek után a túlélési idő mindössze 30 nap volt.
Felismerhetetlenségben
A kísérletben alkalmazott sertések sejtjeinek felszínéről hiányzik az a cukormolekula, amely alapján az emberi immunrendszer felismeri az idegen szöveteket, és támadást indít ellenük.
E génmódosítással elkerülhető a heves és gyors kilökődési reakció, és megtöbbszöröződik a beültetett szerv túlélési esélye.
A genetikai módosítás lényege az volt, hogy a sertésekben működésképtelenné tették az alfa-1, 3-galaktoziltranszferáz (GGTA1) nevű fehérjét kódoló gént, így ezekben az állatokban nem termelődött ez a fehérje, amely alfa-1, 3-galaktóz cukormolekulákat helyez a sejtek felszínére. A majmok és emberek vérében nagy mennyiségben találhatóak olyan antitestek, melyek felismerik ezt a galaktóz-molekulát, és perceken belül gyors, erőteljes támadást indítanak az idegennek talált szerv ellen.
A kismalac kis szerve
A korábbi vizsgálatokhoz képest annyi változtatás történt, hogy a sertések most már az immunválasz elnyomására képes fehérjéket kódoló géneket is hordoznak. A jelenlegi kutatás során miniatűr sertéseket alkalmaznak, mivel csak ezek szerveinek mérete egyezik meg az emberivel.
A sertésből emberbe való szervátültetés egyelőre nem kapott zöld utat. A kutatóknak még számos egyéb nehézseggel kell megküzdeniük előbb, például a transzplantáció hatására keletkező apró vérrögökkel, melyek néhány pávián halálához vezettek a vizsgálat során.
A szervkilökődés ellen a kutatócsoport az immunrendszer működését gátló gyógyszert adott a páviánoknak, valamint a vesével egy időben a sertés csecsemőmirigyének egy részét is átültették, ez ugyanis olyan immunsejteket termel, melyek nem támadják meg a sertésszöveteket.
Állat-ember szervátültetés
Az állat-ember szervátültetés (xenotranszplantáció) útjában számos biztonsági és etikai akadály áll. Az egyik például az, hogy a sertések szervei ismeretlen vírusokat tartalmazhatnak. Sokan berzenkednek továbbá a gondolattól, hogy állati szervek emberekbe kerüljenek.
A szakértők szerint ezek a génkezelt sertések jelentik a legígéretesebb lépést a xenotranszplantáció fejlődése során. Remélik, hogy az állati szervek révén a jelenleginél sokkal több transzplantációra váró beteg élete menthető meg.
Néha a legszexisebbek a sikeres túlélők
Északkelet-Kínában fedezték fel azt a 120 millió éves madárkövületet, amelynek vizsgálatából kiderül: nem mindig a legfittebb, hanem inkább a legszexisebb a sikeres.
Először kötöttek sportfogadást az űrben
Az Inspiration4 küldetés az első olyan misszió, melynek egyik résztvevője az űrben kötött sportfogadást – a küldetés azonban nem csak emiatt történelmi.
Sikeres hallásjavító műtétet végeztek a Szegedi Tudományegyetemen
Első ízben ültettek be piezoelektromos jelátvitelen alapú hallásjavító implantátumot Magyarországon.
Sikerült megörökíteni, ahogy egy aszteroida csapódik a Jupiterbe
Az eseményt egy amatőr csillagász észlelte.
Visszatérhet-e, visszatérjen-e a mamut?
Ismét egy olyan kezdeményezésről érkeztek hírek, amely szeretné feltámasztani a jégkor ikonikus emlőseit.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
