Felismerhető-e a hasnyálmirigyrák időben?

Az Egyesült Államokban évente mintegy hatvanezer, Európában harmincezer ember betegszik meg hasnyálmirigyrákban. A hasnyálmirigy viszonylag kicsi szerv a gyomor alatt, feladata emésztőenzimek és a cukorháztartás fenntartásáért felelős enzimek termelése. Mivel meglehetősen rejtett helyzetben van, daganatát a legtöbbször csak akkor ismerik fel, amikor már nagy kiterjedésű, komoly panaszokat okoz, és áttéteket képzett. Így a legtöbb beteg sajnos a rák felismerését követően néhány hónapon belül meghal.

Két kutatócsoport a közelmúltban génmódosítással létrehozott egy olyan egértenyészetet, melyben az állatok élete során igen hamar hasnyálmirigyrák alakult ki. Az egyik csoportot David Tuveson (Pennsylvania Egyetem, Philadelphia) vezette, a másikat Ron DePinho (Dana-Farber Rák Intézet, Boston).

Vészjelző

Mindkét csoport olyan molekulákat keresett az állatok vérében, melyek figyelmeztetnek a növekvő, ámde rejtett daganat jelenlétére. Tuveson kutatócsoportja már talált olyan fehérjét, amely a rákos egerek vérében jelen volt, az egészségesekében azonban nem.

Ha az eredményeket összehasonlítják az ugyanezen betegségben szenvedő emberi vérmintákkal, kiderülhet, hogy ezek a molekulák megjelennek-e humán hasnyálmirigyrák esetében is.

A jelzőmolekulák – idegen szóval tumormarkerek – felismerése hatalmas jelentőséggel bír a daganatok esetében. Ezek a fehérjék ugyanis amennyiben egyáltalán megjelennek, általában sokkal hamarabb kimutathatók a vérből, mint hogy a daganat panaszt okozna. Így értelemszerűen korábban lehetővé válik a diagnózisalkotás, akár szűrővizsgálatok révén is, és a mihamarabbi terápia életmentő lehet. Sajnos azonban nem minden rosszindulatú daganat termel ilyen figyelmeztető, vészjelző fehérjéket.

Génborulás

A hasnyálmirigy rákos megbetegedése akkor alakul ki, amikor bizonyos mutációk révén extrém módon felgyorsul a daganatsejtek növekedése és szaporodása. Ezek a mutáns gének örökölhetők vagy spontán is kialakulhatnak. A spontán esetek mintegy harminc százalékáért a dohányzás tehető felelőssé.

A kutatócsoportok olyan egereket tenyésztettek, melyek az emberi hasnyálmirigyrákból kimutatható két leggyakoribb mutáns gén, a Kras és az Ink4a/Arf egyikét vagy mindkettőt hordozták. DePinho kísérletében, ahol az egerekben mindkét hibás gén jelen volt, az állatok tizenegyhetes korukban elpusztultak, ami a kutatás vezetője szerint „az emberi betegség vérfagyasztóan élethű megjelenítése”.

Ez minden idők eddigi legjobb állatmodellje a hasnyálmirigyrák modellezésére. A tumormarkerek felismerése mellett remélhetőleg lehetővé teszi a kutatók számára új, célzott gyógyszerek kikísérletezését, amelyek a jelenleg alkalmazott műtéti, kemo- és sugárterápiás eljárások helyébe léphetnek.