Ha kihal az erősebbik nem – Hímivarsejt a laboratóriumból
Őssejtből előállított egérsperma sikeresen megtermékenyített egy petesejtet. A kísérlet folytatódik: a cél emberi hímivarsejtet előállítani laboratóriumban.
Bár 2003-ban sikerült már őssejtből petesejtet előállítani, biztosan hosszú időnek kell még ahhoz eltelnie, hogy új alternatíva nyíljon azon párok számára, akiknek természetesen úton nem sikerül a teherbe esés – állítják a felfedezést bejelentő amerikai tudósok.
A perspektívák
A szervezeten kívüli megtermékenyítésnek (in vitrofertilisatio – IVF) ez a módja elsősorban azoknak a férfiaknak lenne előnyös, akiknek vagy nagyon alacsony a spermaszámuk, vagy betegség, orvosi kezelés következtében elvesztették nemzőképességüket, esetleg genetikai rendellenességben szenvednek, amelyet nem szeretnék továbbadni gyermeküknek.
Eddig az ilyen pároknál csak egy spermadonor közreműködésével jöhetett létre a megtermékenyítés, a férfi nem válhatott vérszerinti apjává gyermekének. Az új eljárással azonban elméletileg lehetőség nyílhat rá: ilyenkor ugyanis a férfi őssejtjét alakítanák át hímivarsejtté.
A valóság
Az amerikai Whitehead Institute for Biomedical Research (Cambridge) kutatóintézet a Boston és a Harvard Egyetemekkel közreműködve hímnemű egérembriókból nyert őssejteket alakítottak át hímivarsejtekké. (Ismert, hogy a leggazdagabb őssejtforrás az embrió.)
„Normál spermáknak tűnnek, ám nincs ostoruk” – nyilatkozta George Daley kutató a kísérletről a Nature-nek.
A spermákkal megtermékenyítettek petesejteket, és azt tapasztalták, hogy öt embrióból egy normálisan kezdett fejlődni, megindult a sejtosztódás, az embrió korafejlődési, ún. blasztocita szakaszba került. Az embrió ezen a ponton akár be is ültethető a nőstény méhébe.
Rengeteg rejtély
Hogy a megtermékenyített petesejtekből életképes utódok is kifejlődhetnek-e egyelőre nem ismert, a kutatók ugyanis a megtermékenyülés után öt nappal megszakították a sejtosztódást. Így egyelőre rejtély, hogy a laboratóriumban kifejlesztett hímivarsejtek vajon minden információval rendelkeznek-e egy életképes utódhoz.
A kezdeti siker után a kutatók most hosszabb kísérletekre készülnek.
Laboratóriumi körülmények között japán tudósok állítottak elő először hímivarsejtet, szintén idén, ám nem sikerült nemzőképességüket igazolniuk.
Rendkívüli pillanatkép egy 180 millió éves vadászatról
A felfedezés az izgalmas jeleneten át a korabeli táplálkozási láncról is árulkodik.
Legalább négy tényező befolyásolja, mennyit néz ránk a kutyánk
A szemkontaktusnak alapvető szerepe van az emberi kommunikációban és kapcsolatokban. „Szemezni" azonban nemcsak emberekkel, de négylábú társainkkal is szoktunk.
Elindult haza a NASA OSIRIS-REx űrszondája
Az űrszonda a Bennu kisbolygót vizsgálta, és mintát is vett annak kőzeteiből.
Mi minden fér bele egy pohár aszúba?
Magyarország 5500 hektáron elterülő borvidéke, Tokaj a termőhelye annak a borkülönlegességnek, amit aszúként ismer a világ több száz éve.
Átfogó népegészségügyi kutatás eredményeit tette közzé a Debreceni Egyetem
A korai halálozásért leggyakrabban felelős megbetegedések hátterében álló genetikai és környezeti kockázati tényezőket azonosították a Debreceni Egyetem népegészségügyi szakemberei.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
