Egy kevés stressz még jót is tesz
Gyakran hallani, hogy a mértékkel fogyasztott vörösbor vagy étcsokoládé kifejezetten hasznos lehet számunkra. Úgy tűnik, hogy a stresszel is hasonló a helyzet.
A Northwestern Egyetem kutatói kimutatták, hogy a stresszre reagáló speciális védőfehérjék (úgynevezett csaperonok) mennyiségének növekedése növeli a sejtek életképességét. Az akut stressz a sejtek belsejében láncreakciót indít meg, mely során a csaperonok megjavítják, vagy megsemmisítik a rosszul „összehajtogatott” fehérjéket, ezáltal nem vagy csak később károsodik a sejt.
A stressz kifejezést a biológiában a hétköznapi jelentésén túl számos egyéb jelenségre is alkalmazzák. Stresszkeltő tényező lehet a magasabb hőmérséklet, az oxigéntúlterhelés, bakteriális és vírusfertőzések, melyek mind megváltoztatják a sejt körülményeit. Egy hősokk faktor nevű fehérje érzékeli a stresszt, és válaszreakcióként működésbe hozza a molekuláris csaperonokat kódoló géneket.
Élére vasal, gondosan összehajt…
A fehérjék az élő sejtek alapvető fontosságú működési egységei. Ahhoz, hogy funkciójukat hibátlanul betölthessék, megfelelő térbeli szerkezetet kell felvenniük. A molekuláris csaperonok feladata, hogy segítsenek ebbe a térszerkezetbe „hajtogatni” a fehérjéket, illetve, ha ez nem megoldható, kiszűrjék és megakadályozzák, hogy a hibás térszerkezetű proteinek felhalmozódjanak. Egyes génmutációk és környezeti károsító hatások fokozzák a rosszul hajtogatott fehérjék mennyiségét. Amennyiben a hibás térszerkezetű vagy károsodott fehérjék mennyisége egy bizonyos pont fölé emelkedik az agyban, neurodegeneratív betegségek alakulhatnak ki, úgymint Alzheimer-kór, Huntington-kór vagy Parkinson-kór.
Richard I. Morimoto az Egyetem biológiaprofesszora és James F. Morley, végzős hallgató a Caenorhabditis elegans nevű átlátszó testű gyűrűsférget vizsgálták, melynek biokémiai felépítése hasonlít az emberéhez, és teljes genetikai állománya ismert. Kutatásuk során azt tapasztalták, hogy amikor a csaperonok működését szabályozó hősokk faktor fehérjéből kevés termelődik, csökken az állatok élettartama. A hősokk faktor túltermelődésének hatására azonban a férgek hosszabb életűek lettek. Az eredmények azt sugallják, hogy a hősokk faktor az egész szervezet szintjén jótékony hatásokat fejt ki.
Morimoto szerint a tartós stressz bizonyítottan kártékony, de rövid távon mind a környezeti, mind a pszichés stressz jótékony hatást fejt ki, ami akár az életet is meghosszabbíthatja.