Új kockázati tényező a szívbetegségek kialakulásában
Olasz kutatók felfedeztek egy új jelzőmolekulát, amely segítségével megállapítható, kinél fokozott a sokszor végzetes megbetegedések kialakulásának valószínűsége.
Dohányzás, magas vérnyomás, magas koleszterin- és zsírsavszint a vérben, alkoholfogyasztás és végül, de nem utolsó sorban elhízás. Ezek a szív-érrendszeri betegségek fő kockázati tényezői. Olasz kutatók azonban felfedeztek egy új jelzőmolekulát, amely segítségével megállapítható, kinél fokozott a sokszor végzetes megbetegedések kialakulásának valószínűsége.
A koleszterin szállítását a vérkeringésen belül az úgynevezett lipoproteinek végzik. A szív-érrendszeri megbetegedések kozkázatát növeli, ha emelkedik a “rossz” LDL lipoprotein mennyisége, vagy csökken a “jó” HDL-szint.
A lipoproteinek felszínén különböző apolipoproteinek helyezkednek el, melyek a koleszterin célba juttatásáért felelősek. Ezek egyike, az apolipoprotein-A (Apo-A) különböző méretű lehet, a legnagyobb mintegy háromszor akkora, mint a legkisebb.
Az olaszországi IRCCS San Matteo Kórházban egy vizsgálat során a kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy az elhízott emberek esetében mi dönti al, hogy kialakul-e náluk szív-érrendszeri betegség vagy sem. 715 embertől vettek vérmintát, és a betegeket négy csoportba sorolták az elhízás megléte vagy hiánya valamint a szívbetegség megléte vagy hiánya alapján.
A minták elemzése során Diego Geroldi és munkatársai felfedezték, hogy a túlsúlyos szívbeteg alanyoknál nagyobb valószínűséggel termelődött kis molekulasúlyú Apo-A, mint az egészséges túlsúlyosaknál. A normális testsúlyú szívbeteg alanyoknál is főleg kisméretű Apo-A termelődött, míg az egészséges normál testsúlyúaknál nagyméretű.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kisméretű apolipoprotein jelenléte alapján biztonsággal megítélhető, hogy fennáll-e a szívbetegség kockázata vagy sem, és így fokozottabb erőfeszítéseket lehet tenni a befolyásolható kockázati tényezők (dohányzás, vérnyomás, testsúly, étrend és testmozgás) enyhítésére.
E felfedezés segítségével megvalósulhat a szív-érrendszeri betegségek korai, megbízható, nem megterhelő és olcsó szűrésének lehetősége, ami a terápia sikerét is fokozza.
Részecskegyorsítási és nanooptikai kísérletek
Egy most lezárult 4 éves együttműködés keretében új nanooptikai áramköröket, részecskegyorsítási módszereket és optikai diagnosztikát fejlesztett az ELKH Wigner Fizikai Kutatóközpont és a szegedi ELI Lézerközpont mintegy 25 kutatója a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap támogatásával.
Egy 40 fényévre lévő bolygó légköre
A James Webb-űrteleszkóp alig néhány órás megfigyelés során képes volt észlelni az exobolygó légkörének dinamikus változásait.
Érzékenyebbek a rovarirtókra a méhek a változó klímán
Egy új kutatás szerint a változó hőmérséklet érzékenyebbé teszi a méheket a rovarirtó szerekkel szemben.
Hogyan marad jobb a sör: palackban vagy dobozban?
A söripar versengésének tárgya lehet az a kérdés is, hogy mibe is csomagolnak, mi őrzi meg jobban a jellegzetes aromákat.
A trilobiták középső szeme
150 évnyi kutatást követően végre sikerült megtalálni a ma élő ízeltlábúakra is jellemző középső pontszemeiket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
