Mely területeken különbözik a csimpánz és az ember génállománya?
Bár még csak a múlt héten jelentették be amerikai tudósok, hogy 90 százalékban elkészült a csimpánz géntérképe, máris megkezdődött az emberi génállománnyal való összevetése.
Az összehasonlító elemzés révén fény derülhet arra, hogy miben más, mitől több az ember, mint legközelebbi emberszabású őse.
Az ember és a csimpánz géntérképe 99, 2 százalékban megegyezik, a legfontosabb területeken az egyezés eléri a 99, 5 százalékot.
Az összehasonlításba a kutatók az ember és a csimpánz géntérképe mellett a kutatás későbbi szakaszában az egérét is bevonják, így arra is fény derülhet, hogy a két emberszabású közül melyik változott nagyobb mértékben a három emlős egy ősi, közös pontjához viszonyítva – írja a Nature internetes oldala.
1500 gén tér el jelentősen
Minden DNS-lánc mutálódik idővel, így a kutatók elsőre azokat a területeket keresik, amelyek a véletlen mutációnál nagyobb mértékben módosultak az emberben és a csimpánzban a szétválásukat követő öt millió évben. Körülbelül 1500 ilyen, a szelekció által érintett gént találtak.
Alapvető különbségeket találtak a szaglással és hallással kapcsolatos gének területén. Az emberi gének közel felének funkcióját ismerjük eddig, ezek közül 50 kapcsolódik a szagláshoz. Közülük több úgy tűnik, mintha funkcióját vesztette volna, ami azt jelezheti, hogy hétköznapi életünkben relatíve kisebb szerepe jut a szaglásnak, mint a csimpánzéban.
A kutatók 21 olyan emberi génben találtak változást, amelyek a hallással kapcsolatosak. A feltételezések szerint ezek a gének a nyelvvel állnak összefüggésben. A felfedezés most fokozottan ráirányítja a figyelmet az emberszabásúak hallására.
Körülbelül 80, a fehérjék emésztésével kapcsolatos génben is eltérés fedezhető fel, jelezve, hogy étrendünk a szétválást követő ötmillió évben jelentősen megváltozott.
Az eltérő gének egy része betegségekkel kapcsolatos. A tectorin-alpha nevű gén mutációja például az embernél süketséget okoz.
Kapcsolódó cikkünk:
Magzati fejlődés vizsgálata a vetéléssel végződő terhességeknél
Egy új kutatás szerint a spontán vetéléssel végződő terhességek során lassabban fejlődnek a magzatok, a fejlődés menetének vizsgálata segíthet előrejelezni problémát.
Elektromos energia vércukorból
Számos betegségben jut szerep a testbe ültethető készülékeknek, legyen szó például egy pészmékerről vagy épp gyógyszert adagoló eszközről, s ezeknek elektromos áramra van szükségük a működésükhöz.
Vegán kutyaeledelt teszteltek
Az emberi fogyasztásra is alkalmas alapanyagokból készített vegán kutyaeleség tápanyag-összetételét gondos mérésekkel határozták meg, majd le is tesztelték a hatását.
Miért alakulnak ki hasonló tulajdonságok a megszelídített állatoknál?
Már Darwinnak is feltűnt, hogy a háziasított állataink tulajdonságai igen hasonló irányban változtak meg, vad őseikhez képest. Egy kutatócsoport gyökeresen új magyarázattal állt elő.
A természet szolgáltatásai és az érem másik oldala
Lövei Gábor magyar kutató, a dániai Aarhusi Egyetem munkatársa az Azori-szigeteken kutatja a természet szolgáltatásait. Vajon mi felett siklik el a legtöbb kutató, amit ő figyelembe vesz?
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
