Halálos félénkség
Már az ókori görögök is tudták, hogy a melankolikus ember könnyebben betegszik meg vírusfertőzésekben. A különböző stresszhelyzetekben tanúsított viselkedés párhuzamot mutat a betegségekkel való megküzdés minőségével.
A California Egyetem Los Angeles AIDS Intézetének kutatói vizsgálatot végeztek annak a széles körben elterjedt, ám még nem bizonyított állításnak az igazolására, hogy a félénk, visszahúzódó emberek nehezebben győzik le a betegségeket, mint asszertívabb társaik.
Steve Cole, a kutatás vezetője és Bruce Naliboff 54 AIDS-fertőzött férfinél vizsgálta a stressz hatását a vírus szaporodására. Mindegyik alany a betegség kezdeti stádiumában volt, és jól érezte magát. T-sejtjeik száma még nem csökkent, a vírust már ki lehetett mutatni vérükből.
A kutatók mindegyik alanyt több vizsgálatnak vetették alá. Először az apró ingerekre, például váratlan csipogó hangra adott választ figyelték meg. Folyamatosan mérték a beteg szívritmusát, bőrének nedvességét és a vérerek tágasságát, mivel ezek stressz hatására megváltoznak.
Cole elmondta, hogy a félénk alanyok sokkal lassabban alkalmazkodtak ezekhez a csipogásokhoz, mint a többiek. A stresszreakciók fokozottsága arra utalt, hogy a hangjelzés jobban irritálta őket, mint extrovertált társaikat.
Ezután a betegeknek egyszerű fizikai és szellemi feladatokat kellett teljesíteniük, miközben tovább vizsgálták a stressz megélését kimutató testi paramétereket. Végül az összes eredmény birtokában az introvertált-extrovertált tengely mentén rangsorolták a betegeket.
Harcképesség
A későbbiekben a kutatók egy-másfél éven keresztül rendszeresen ellenőrizték a betegek vérének vírustartalmát és a T-sejtek számát, amely az AIDS előrehaladtával csökken. Ebben az időszakban a betegek egy részénél megkezdődött az antiretrovirális gyógyszerkezelés. A kezelés akkor tekinthető sikeresnek, ha hatására a T-sejtek száma legalább százszorosára nő a beteg vérében.
A kutatók azt tapasztalták, hogy a félénk, introvertált, rossz stressztűrő képességű betegek vérének T-sejt szintje nem hogy emelkedett volna, hanem tovább csökkent, és a vírus is folyamatosan szaporodott keringésükben. Miközben a magabiztosabb, nyitottabb betegek állapota hosszú távon stabilizálódott, ezek az alanyok szemmel láthatóan csatát vesztettek a betegséggel szemben.
A félénk ember immunrendszere tehát, úgy tűnik, valóban kevésbé ütőképes, viszont a kutatás vezetője szerint pszichoterápia alkalmazása során a személyiség felvértezésével egy időben a szervezet ellenálló képessége is növelhető.