Nincs döntés a kísérleti termonukleáris reaktor színhelyéről
Egyelőre nem tudtak dönteni az érintett országok arról, hogy hol épüljön fel a világ első kísérleti termonukleáris reaktora.
Az International Thermonuclear Experimental Reactor (ITER) nevű közös vállalkozásban résztvevő országok – az Egyesült Államok, Japán, Oroszország, Kína, Dél-Korea -, valamint az Európai Unió képviselői szombaton az amerikai Virginia állambeli Restonban nem tudták eldönteni, hogy a dél-franciaországi Cadarache és a Rokkasho nevű japán halászfalu közül melyik az alkalmasabb helyszín.
– Előzetes mérlegelésre van szükség ahhoz, hogy a döntés konszenzussal szülessen meg – hangsúlyozta a tanácskozás után kiadott közlemény, hozzátéve, hogy a remények szerint a jövő februárra tervezett újabb miniszteri szintű tanácskozáson már sikerül dönteni.
A tanácskozás egyik magát megnevezni nem óhajtó résztvevője elmondta, hogy a francia helyszínt az Európai Unió mellett Oroszország és Kína támogatja, míg Japán mellé az Egyesült Államok és Dél-Korea sorakozott fel.
A termonukleáris reaktor megépítésének és működtetésének 30 éves programjára 10 milliárd eurót szánnak.
Sokan úgy tartják, hogy az ITER létrehozásával és sikeres működtetésével a világ beléphet a korlátlanul rendelkezésre álló energia korszakába. Egy termonukleáris reaktorban ugyanaz a folyamat megy végbe, mint a csillagokban: az atomok egyesülnek, s közben energiát fejlesztenek. Ez épp a fordítottja annak, mint ami a jelenleg működő atomerőművekben történik, ahol az atomok felbomlása, hasadása okozza az energiatermelést.
Egy termonukleáris (vagy más néven fúziós) erőműnek két nagy előnye is van az atomerőművekkel szemben: egyrészt a szükséges alapanyagokból (a hidrogén különböző izotópjaiból) rengeteg van, illetve egyszerűen előállíthatók -, másrészt ez a módszer sokkal kisebb radioaktivitást hoz létre, s az is gyorsabban lebomlik, mint a hagyományos atomhasadási folyamat.
Ugyanakkor van egy alapvető probléma is, ami miatt ez az egész tervezet még mindig a kísérleti jelzőt viseli: az atomok összeolvadása (ugyanúgy, mint a csillagokban) több százmillió fokos hőmérsékleten megy végbe, azaz ezt a fúziós reaktor belsejében is meg kell teremteni, fent kell tartani.
Az ITER-nek egyébként nem is az áramtermelés lesz a feladata, hanem az, hogy bebizonyítsa: a technikai akadályok nem csak laboratóriumi körülmények között, hanem nagyüzemi méretekben is leküzdhetők, s így az atomerőműveket felválthatják a termonukleáris reaktorok, megindulhat a fúziós energiatermelés korszaka.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Autizmus spektrumzavar diagnózisa MI segítségével
A korai diagnózis minden esetben, így az autizmus spektrumzavar esetében is fontos, azonban igen nehéz feladat, ezt segítheti a mesterséges intelligencia.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
