Az év tíz legnagyobb tudományos felfedezése

Persze nem Darth Vaderről és nem a Csillagok háborújáról van szó, hanem az Univerzum sötét erőiről. A sötét anyag – mint arról idén újabb bizonyítékokat tártak fel a tudósok – teszi ki a világmindenség nagy részét.

A „sötétséget” természetesen a sötét erők tartják össze – az elmélet szerint. A felfedezés nyomán még bonyolultabbá vált az Univerzum szerkezete, sokkal bonyolultabbá, mint ahogyan azt eddig gondoltuk – indokolta a Science a döntést.

Az új modell szerint a világmindenség 70 százalékát a sötét energiák teszik ki, 25 százaléka sötét anyagból áll, és mindössze 5 százalékot „látunk” szabad szemmel, vagyis ennyi a „normál” anyag részaránya az Univerzumban. Ugyanakkor az Univerzum azért tágul, mert a sötét energia szétfeszíti a sötét anyagot.

A sötétség vizsgálata

A „sötétség” vizsgálatára egyébként még idén februárban, az úgynevezett Wmap-műhold, vagyis a Wilkinson Microwave Anisotropy Probe-szatellit kutatási eredményei nyomán került sor. Ez a műhold az eddigi legrészletesebb képet alkotta a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzásról, amely tulajdonképpen a kozmosz „gyermekkorának” emlékei. A háttérsugárzásból ugyanis az Univerzum 400 ezer éves állapotára lehet visszakövetkeztetni.

Júliusban tovább folytatódtak a kutatások, ekkor a Sloan Digital Sky Survey (SDSS, Sloan Digitális Égboltfelmérés) a galaxisok feltérképezésekor jutott újabb eredményekre. A Sloan-féle kutatás tulajdonképpen a Wmap-adatokra „húzott rá” egy új elméletet, miközben rendszerezte a galaxisokat is. Tulajdonképpen az SDSS során alakult ki az a nézet, hogy a sötét energiának léteznie kell.

Vagy még sincs sötét anyag?

A Science tézisei persze vitathatóak, hiszen az Európai Űrügynökség, az ESA csillagászai arra a következtetésre jutottak az XMM-Newton műholdas obszervatórium megfigyelései alapján, hogy nem létezik a „sötét anyag”. Ezt a megállapításukat az európaiak egyébként éppen a Science „toplistájának” publikálása előtt, december 12-én tették közzé.

Az európai csillagászok szerint ugyanis nem valami misztikus sötét erő tartja össze az univerzumot, hanem a normál anyag sűrűsége nagyobb az eddig feltételezettnél. Sokkal több galaxis és sokkal több anyag van ugyanis a korábban feltételezettnél az Univerzumban, és minderre a kozmikus Röntgen-sugárzás mennyiségéből és energiájából következtettek az ESA szakemberei.

A francia kutató, Alain Blanchard úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy az ő számításaik szerint például igen kevés „hely” maradna a misztikus sötét anyagnak az Univerzumban. A világmindenség legnagyobb részét ugyanis a normális anyag teszi ki az Observatoire Midi-Pyrénées csillagásza szerint.

További helyezettek

A Science ranglistái korábban is vitathatóak voltak, és nem kivétel ez alól a mostani sem. A második helyet a listán egyébként azok a tudósok érdemelték ki, akik azonosították a mentális betegségeket okozó géneket. Különösen a skizofréniát és a depressziót kiváltó genetikai anyagok megismerése jelenthet előrelépést a tudományban.

A harmadik helyre a globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatások kerültek. A klímaváltozást bizonyító újabb eredmények nagy hatást tettek a Science szerkesztőségére. Don Kennedy, a Science főszerkesztője így nyilatkozott: szerinte az újabb bizonyítékok alapján immár kialakult a konszenzus – a globális felmelegedés letagadhatatlanná vált. A konkrét bizonyítékok közül kiemelendők a Csendes- és az Indiai-óceánban feltűnt szokatlanul meleg áramlatok, illetve a Jeges-tengerbe ömlő folyók megnövekedett vízbősége.

A Science tízes toplistája 1. A sötét Univerzum megvilágítása – műholdas és teleszkópos vizsgálatok szerint az Univerzum nagy része sötét anyagból és energiából tevődik össze. 2. A mentális betegségek eredetének megfejtése – kutatók azonosították azokat a géneket, amelyek az öröklődő elmebetegségeket okozzák. Így többek között a skizofrénia és a depresszió génjét is megtalálták. 3. A klímaváltozás hatásai. A tudósok az olvadó jégről, megváltozott állati és növényi viselkedésről számoltak be. 4. RNS-kutatások. A DNS melletti legfontosabb genetikai anyagról immár többet tudunk: új eredmények születtek az RNS-nek a sejtek működésére gyakorolt hatásáról. Különösen a korai fejlődéstől kezdve a gének kifejeződéséig tartó szakaszról tudunk immár többet. 5. Egyedi molekulák vizsgálata a sejten belül – a tudósok, biológusok és fizikusok immár egy-egy molekula viselkedését tanulmányozzák a sejteken belül. 6. Csillagrobbanások és gammasugárzás – a tudósok javítottak eddigi elméleteiken, így a világmindenség legnagyobb energiarobbanásairól is többet tudunk. Ezek a robbanások okozzák a gammasugárzást a kozmoszban. 7. Spontán ivarsejtek. A spermiumokról és a petesejtekről derült ki néhány újdonság – őssejtek spermiumokká és petesejtekké alakulhatnak, s ezáltal többet tudhatunk meg a termékenységről, illetve a terméketlenségről. 8. Balkezes anyagok – kutatások szerint számos magas technológiával előállított anyag a fényt és más elektromágneses sugárzást „rossz” irányba térít el. 9. Önmagára „támaszkodik” az Y-kromoszóma. Az emberi, férfi Y kromoszómáról kiderült, hogy duplikált, azaz megkettőződött géneket tartalmaz. Így mutáció esetén, amikor új génekre van szükség, „kéznél van” egy ikermásolat is a genetikai információról. 10. Lehetséges a rákterápia? – júniusban tudósok arról számoltak be, hogy olyan gyógyszert fejlesztettek ki, amely korlátozza a tumorok, a daganatok vérellátását. Amikor embereken, klinikai vizsgálatok során próbálták ki a szert, az meghosszabbította az előrehaladott vastagbélrákban szenvedők életét.