Katalin, Liza, Katinka2020. november 25., szerda
Tudomány

Az év ötletei II. rész – meghökkentő ideák 2003-ban

2003.12.29.Admin
National Geographic Magyarország

Kétségkívül 2003 legfurcsább ötletei közé tartozik a japánok által kifejlesztett ételszimulátor illetve az ún. Verne Gyula prodzsekt, a Föld közepének atomrobbantással való kifürkészése.

Egy a japán Cukubai Egyetemen 2003-ban rendezett technológiai konferencián tudósok ételszimulátort mutattak be. A szerkezet kinézetre egy elektromos fogkefe és egy félelmetes fogorvosi műszer keverékeként hat – írja róla a The New York Times (NYT).

A készülék egyébként nem fogkefe és nem is fogászati segédeszköz, hanem egy olyan berendezés, amely utánozni képes – legalábbis feltalálói szerint – az egyes ételek ízét, érzetét, sőt még a beléjük harapás hangját is.

Ahhoz persze, hogy szimulálni tudják a tudósok egy bizonyos étel hatását, először elemezniük kell magának az élelmiszernek a „viselkedését” a szájban. Vagyis meg kell tapasztalniuk, analizálniuk kell az élelem elfogyasztásának „következményeit”.

Ehhez speciálisan elkészített szenzorokat, érzékelőket helyeznek el a szájban, hogy megmérjék, milyen erő kell az étel átharapásához, és azonosítsák azokat a fontosabb kémiai komponenseket, amelyek megadják az étel sajátos ízét. Ugyanakkor egy kis mikrofonnal rögzítik, hogy milyen hallható vibrációkat bocsát ki az ember állkapcsa működés közben.

Miután ezeket a részleteket összegyűjtötték, továbbítják az ételszimulátorba. Amikor a „virtuális evőgép” harapni kezd, egy a szimulátorban lévő kicsiny motor a szimulált étel ellenállását utánozva működésbe lép. Ezalatt egy csőből különböző vegyületekből álló „koktélt” fecskendeznek be. A koktél olyan ízkombinációt reprodukál, amilyet a szimulált étel – ismét hangsúlyozzuk: a feltalálók szerint.

Az ízkombináció egyébként a japánoknál egy kicsit bonyolultabb dolog, mint nálunk: míg az európaiak négy, ők összesen öt alapízt különböztetnek meg. Az édes, a savanyú, a keserű és a sós mellett a „finom húsosságra” is figyelnek, ezt „umaminak” hívják. Az illúzió teljessé tételéhez hozzátartozik az is, hogy egy beépített hangszóró a rágásnak megfelelő hangokat ad ki.

A készülék feltalálói azonban valahogy bizonytalannak tűnnek abban, hogy mire is jó ez a szerkezet – állapítja meg az NYT. A feltalálók javaslata szerint hasznos lehet az ételszimulátor az új étkek „tervezésében”, különösen amikor a rághatóság problémákat okozhat, például az idősebbek esetében.

Valamiféle meghatottságtól, jótékonykodástól vezérelve a tervezők azt is sugallják, hogy a szimulátor segítségével a fiatalok jobban megérthetik az idősebbek „harapási nehézségeit”. Más szóval: a szimulátor nemcsak ahhoz segíti hozzá az embereket, hogy kaviárt egyenek bankszámlájuk lecsapolása nélkül, hanem elmélyíti az intergenerációs megértést is…

A Verne Gyula-prodzsekt

A Föld közepének megismeréséről szóló álom valószínűleg ugyanolyan régi, mint annak a felfedezése, hogy a Föld gömb alakú, tehát közepe is van. Idén májusig, amíg a Caltech, a híres kaliforniai műszaki egyetem professzora, David Stevenson elő nem állt javaslatával, mindez olyan álmodozók birodalma volt, mint Verne Gyula.

Stevenson egyébként nem feltétlenül a Föld kellős közepébe akar belefúrni, hanem bolygónk olvadt külső magjába. Persze azért ez sem tűnik egyszerűnek: a hőmérséklet arrafelé például 4000 Celsius fok körüli, ám még ennél is drasztikusabbak a nyomásviszonyok. A Föld felszínéhez képest ebben a belső övezetben 3, 5 milliószor nagyobb nyomás uralkodik!

Még ennél is félelmetesebb azonban, hogy – bár ez a zóna „csupán” 2800 kilométer mélyen van a Földben – rendkívül kemény szikla- és kőzetrétegeket kellene átfúrniuk a kutatóknak.

Az eddigi legmélyebb fúrásnál is csak mintegy 11 kilométer mélyre jutottak egyébként. Erre a Kola-félszigeten, az egykori Szovjetunió, a mai Oroszország területén, Murmanszk kikötővárosa közelében került sor. A fúróegység azonban 1989-ben elakadt a sziklákban, és a projekttel fel is hagytak a szovjetek.

Most egyébként Stevenson a Nature című tekintélyes tudományos folyóiratban tette közzé elképzeléseit, „Misszió a Föld magjába: egy szerény javaslat” címmel. A címmel ellentétben azonban a Caltech professzora egyáltalán nem szerény eszközöket akar bevetni.

Stevenson a gravitáció erejét szeretné kihasználni, ahhoz, hogy a Föld közepébe juttassa műszereit. Óriási tömegű, mintegy 100 millió kilogramm, vagyis százezer tonna olvadt vasat szeretne összegyűjteni – például Izlandon –, ahol a Föld hideg, legkülsőbb része vékonyabb.

Ezután Stevenson azt javasolja, hogy kezdjenek el ásni, vagy robbantsanak fel egy atombombát. (Végtére is szerény misszióról van szó…) A nukleáris robbantással azért óvatosnak kell lenni – jegyzi meg a környezetvédőknek nyilvánvalóan imponálni akaró Stevenson. Az óvatosság a „helyi környezeti hatások miatt” indokolt – véleménye szerint. Ezért kell alapos elemzés után kiválasztani a fúrás-robbantás helyszínét.

De ne időzzünk tovább a bioetikai és környezetvédelmi ügyeknél! Tegyük fel, hogy sikerült Stevensonnak kiviteleznie az ötletét, mi történik majd ezután? A válasz egyszerű: a forró vasat beleöntenék abba a résbe, amelyet egy atombomba vagy egy fúróeszköz vágott a Föld köpenyébe. A vasolvadékba különleges ötvözetekből készült szondákat „kevernének”. A szondák körülbelül egy grapefruit nagyságát érhetnék el, és aztán a gravitáció miatt süllyedő vasolvadékkal együtt, körülbelül egy hét múlva érnék el a Föld közepét.

A behelyezett szondák akusztikus jeleket továbbíthatnának ekkor a mélyben uralkodó viszonyokról: a vegyi összetételről és a folyadékok dinamikájáról. Ezen adatok révén a geológusok olyan kérdésekre is választ kaphatnának, hogy miként keletkezett a Föld – írja a The New York Times, amely azért alapvetően szkeptikus marad az ötlet kivitelezhetőségét illetően.

Hozzászólások

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A magyar kutatók élen járnak a kutyák viselkedésének kutatásában

A kutatók egyre többet foglalkoznak a kutyák viselkedésével, és a világ vezető, e témával foglalkozó, kutatócsoportja Magyarországon dolgozik.

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

Kína is elérte a Mariana-árok mélyét

A világóceán legmélyebb pontja, a Challenger Deep újabb, ezúttal kínai látogatókat kapott.

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

Először hoztak létre gyémántot hő nélkül

A természetben a gyémánt hosszú idő alatt, elképesztő nyomáson és hőmérsékleten, esetleg hirtelen, becsapódások hatására alakul ki, napjainkban azonban már az emberek is képesek létrehozni az anyagot.

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Becsapódás nélkül nem haltak volna ki a dinoszauruszok

Egy frissen elvégzett átfogó adatelemzés és modellezés alapján a kisbolygó becsapódása nélkül a dinoszauruszok tovább uralkodhattak volna a Földön.

Véget ér egy korszak: szétszerelik az Arecibo Obszervatóriumot

Véget ér egy korszak: szétszerelik az Arecibo Obszervatóriumot

A Puerto Rico területén álló rádiócsillagászati obszervatóriumhoz számtalan felfedezés kötődik, azonban olyan mértékben károsodott, hogy már nincs értelme tovább foltozni.

National Geographic 2020. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket