Mi az, ami undort vált ki bennünk?

A londoni Higiénia és Trópusi Betegség Tanszék több mint negyvenezer személlyel töltetett ki interaktív kérdőívet a BBC Online internetes honlap segítségével. Az önkéntesek feladata az volt, hogy egy ötfokú skálán jelöljék meg, milyen mértékben viszolyognának a fotón bemutatott tárgyak megérintésétől, személyek közelségétől.

A kérdőívben látható képsorozat egyes elemei igen hasonlítottak egymáshoz, például látható volt egy fehér törölköző kék szennyeződéssel, majd sárgással, vagy ugyanaz a férfi átlagos megjelenéssel, pattanásosan, később szemmel láthatóan lázasan, izzadtan, csapzott hajjal.

A kérdőívet kitöltő személyek sokkal nagyobb mértékű undort jeleztek a testnedvekre emlékeztető színű folyadékok, fertőzést terjesztő élőlények és potenciálisan betegséggel összefüggő képek láttán, mint az ezektől csupán kismértékben különböző, betegséggel nem asszociálható ábrák esetén.

Anyai ösztön

A fiatal nők jelentősen magasabb undorszintet jeleztek, mint az idősebbek vagy a férfiak. Val Curtis, a kutatás vezetője szerint az undor olyan elkerülő érzet, amely megvéd a fenyegető helyzetektől, így a betegségtől is. A fiatal nőkre hárul jellemzően a gyermekek nevelése, védelmezése, így érthető, hogy bennük ösztönösen nagyobb mértékű viszolygás él minden iránt, ami veszélyt jelenthet kicsinyeik egészségére. Amint idősebbek lesznek, csökken szaporodási képességük, és ezzel együtt ilyetén érzékenységük is.

Léteztek olyan elképzelések is, hogy undort elsősorban a természetellenes vagy szokatlan helyzetben jelenlévő dolgok keltenek, például a sár az udvaron nem kelt undort, míg a konyhaasztalon annál inkább.

Ezzel szemben a vizsgálat megfigyelései azt támasztják alá, hogy még az igazán természetellenes dolgok, például a kék színű nyúlós folyadék is kevésbe visszatetsző az ember számára, mint az, ami fertőző betegséggel kapcsolható össze.

A betegségeket terjesztő anyagoktól való távolságtartás már az állatvilágban is jelen van, a legtöbb állat kerüli a fertőzést továbbvihető vérrel, ürülékkel és hányadékkal való érintkezést.

Sajnos az emberek sokszor a nem fertőző betegségben szenvedőkkel kapcsolatban is elutasítóak, főleg ha az illetőn a betegség külső jelei észrevehetők. A bőrbetegségek többsége például nem fertőz, a betegek mégis megbélyegzettnek érzik magukat a külvilág reakciói miatt. A daganatos betegeknél is hasonló a helyzet. Szerencsére az undor tudatosan csökkenthető, így lehetővé válik a betegek mint emberek empatikus elfogadása.

A kérdőív angol nyelven az alábbi címen található >>