A világ első anyaméhbe beültetett klónozott emberi embriója

A ciprusi születésű Panos Zavos szombat délutáni londoni sajtóértekezletén azt mondta: a 4 sejtes állapotban beültetett embrió örökítőanyagát egy férfi bőrsejtjeiből nyerték; a kihordásra egy 35 éves nő vállalkozott. Az orvos – aki a nő állampolgárságát nem közölte – hangsúlyozta, hogy az általa két hete elvégzett beültetés célja nem béranyaság; siker esetén az anya megtartja gyermekét.

Zavos maga is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy legfeljebb 30 százalékosra becsüli a sikeres kihordás esélyét. Hozzátette: még az sem biztos, hogy a terhesség egyáltalán létrejött, a beágyazódás megtörtént – erről legkorábban a jövő héten lehet meggyőződni.

A brit tudóstársadalom felháborodott

A bejelentés a teljes meglepetés erejével érte a brit szakközvéleményt. Zavos szombaton, még a londoni sajtókonferencia előtt, a BBC rádiónak csak annyit mondott, hogy már elkezdte a klónozott embrió kihordására jelentkező nők meghallgatását. Azt a BBC-nek is felfedte, hogy a klónozott embriót már létrehozta, de azt, hogy már be is ültette az anya szervezetébe, csak a délutáni sajtótájékoztató végén jelentette be.

A klónozással létrejött élőlény – a természetes módon fogant, két szülő ivarsejtjeiből kifejlődött utóddal ellentétben – annak az egyetlen donornak a pontos genetikai hasonmása, amelyből a klónozáshoz használt örökítőanyagot kinyerték.

Brit szakértők azonnal súlyosan etikátlannak és felelőtlennek minősítették Zavos emberi klónozási kísérletét, nem utolsó sorban azért, mert az eddigi állatkísérletek tapasztalatai szerint az így kialakult terhességek nagyon magas arányban kudarccal végződnek, és a megszületett egyedek jelentős hányada is rendellenességektől szenved.

John Reid brit egészségügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy amit Zavos művelt, az a “géntudománnyal való durva visszaélés”. A brit tudományos akadémia szerepét betöltő Royal Society klónozási munkacsoportjának elnöke kijelentette: a klónozási állatkísérletek eddigi lesújtó tapasztalatai alapján “elképesztő felelőtlenség” a klóntechnika mai szintjén emberi klónozásba fogni.

A brit Nemzeti Tudósakadémia nevű agytröszt vezetője a BBC-nek nyilatkozva cirkusznak nevezte Zavos londoni sajtóértekezletét, és azt mondta: az orvosok és tudósok zöméhez hasonlóan erősen kétli a bejelentés hitelességét.

Zavos doktor és brit kutatási partnere azonban a sajtóértekezleten azt is bejelentette, hogy a klóntechnika további alkalmazását is tervezi: ennek alapján egy-egy embriót a fejlődés korai szakaszában kettéválasztanának, az egyik félből rendes magzat fejlődne ki az anya méhében, a másikat azonban lefagyasztanák, és gyógyító célú őssejtforrásként használnák a megszületett gyermek esetleges genetikai rendellenességeinek vagy egyéb betegségeinek, sérüléseinek kezelésére – hangzott a BBC szombati műsorában.

Dolly, a klónbárány

A világ legismertebb klónozott élőlénye a Dolly nevű bárány volt, eddig az első emlős, amely klónozott sejtből fejlődött ki és született meg. Dollyt a 90-es években állították elő a skóciai Roslin kutatóintézet tudósai, tavaly februárban azonban altatással jobblétre szenderítették, mivel előrehaladott, gyógyíthatatlan tüdőbetegségben szenvedett.

Már 1999-ben észrevették, hogy Dolly szervezetének sejtjei a természetes úton nemzett egyedek sejtjeinél gyorsabban öregednek. Dolly tavaly április óta az edinburgh-i Királyi Múzeumban tekinthető meg, kitömve.