Génkezelt szaglóbajnokok
Egy génkezelt egértörzs szaglása sokkal jobbnak bizonyult normális társaikénál. Ez a felismerés segíthet a szaglás hiányának orvoslásában embereknél is.
A Florida Állami Egyetem kutatói génmanipulációval előállítottak egy olyan egértörzset, amelyben nem termelődött egy Kv1.3. nevű fehérje. Ez a fehérje az idegi kommunikációban játszik szerepet, és a szaglásért felelős agyi régiókban is megtalálható. A kutatócsoport arra volt kíváncsi, hogy a Kv1.3. hiánya megváltoztatja-e az állatok szaglását.
Nagy meglepetésükre a fehérje hiányában nemhogy romlott volna, hanem sokszorosára fokozódott az egerek szaglása. A génkezelt állatok mintegy kétszer olyan gyorsan megtalálták az elrejtett táplálékot, mint Kv1.3. fehérjével rendelkező társaik.
Amikor illatos anyagokat – például fodormentát – vízben higítottak, a Kv1.3. hiányos egerek továbbra is lekörözték a többieket. Olyan illatokat is észleltek, melyek tízezerszer gyengébbek voltak, mint amit egy átlagos egér detektál. Nagy szó ez egy olyan állatfaj esetében, melynek szaglása amúgy is különösen kifinomult. A génkezelt egerek képesek voltak kémiailag csaknem teljesen azonos molekulák megkülönböztetésére is.
Embernél is segíthet?
A felismerés jelentősége abban rejlik, hogy a Kv1.3. fehérje szerepének tisztázásával az emberi szaglásproblémák megoldásához is közelebb kerülünk. A szaglási képtelenséggel járó állapotokat összefoglaló néven anozmiának nevezik. Ezek némelyikében szerepet játszhat a Kv1.3. fehérje felszaporodása – természetesen ezt további vizsgálatokkal kell felderíteni.
Elképzelhető tehát, hogy a jövőben a Kv1.3. fehérje termelődését gátló gyógyszer segítségével helyreállítható vagy jelentős mértékben javítható a csökkent vagy elveszett szaglás.