Mi befolyásolja a születendő gyermek nemét?
Bár konkrét tanácsokkal nem szolgálhatunk azoknak a szülőknek, akiknek határozott elképzelésük van gyermekük nemét illetően, ám beszédes statisztikákkal talán segíthetünk a cél elérésében.
Az anya szülés előtti testsúlya
Egy modenai, olaszországi kutatóorvos Agnelo Gagnacci a Human Reproduction című orvosi szaklap legfrissebb számában megjelent cikke szerint az anya szülés előtti testsúlya befolyásolja a születendő gyermek nemét.
A kutató 10 ezer terhes nő esetét tanulmányozta át, és azt tapasztalta, hogy az 54 kilogramm alatti nők kisebb valószínűséggel hoznak világra fiúgyermeket, mint az ennél testesebb nők.
Az 54 kg alatti nőknél 98 fiúra 100 lány jutott, az ennél nehezebb anyáknál 100 leánygyermekre 110 fiú.
Érdekesség, hogy a közelmúltban hasonló eredményre jutottak biológusok patásállatok vizsgálata során.
Szarvasoknál, bivalyoknál megfigyelték ugyanis, hogy erős, egészséges nőstény általában hím utódot, gyengébb, fejletlenebb nőstény nagy valószínűséggel lányutódot hoz a világra.
Politikai feszültségek, természeti katasztrófák
Nemcsak a testsúly, hanem a stressz, az idegi megterhelés is érzékenyen hat a hímivarsejtekre. A berlini népesedési intézet statisztikái szerint soha olyan kevés fiú nem született Kelet-Németországban, mint a Berlini fal leomlása idején.
De nemcsak a politikai bizonytalanságok okozhatnak olyan pszichés megterhelést, amelynek hatására a lányok születési aránya növekszik, földrengések, természeti katasztrófák után is több kislány születik.
Évszakok
A statisztikák szerint van kapcsolat a születendő gyermek neme és az évszakok között is. Márciustól-májusig több lány, ősszel több fiúgyermek születik.
Kemikáliák
Régóta vizsgálják a kutatók, hogy különféle vegyi anyagok befolyásolják-e a gyermek nemét. Egy amerikai kutatónő, Devra Davis, a pittsburghi Carnegie Mellon Egyetem profeszora az 1976-os sevesoi, olaszországi vegyi katasztrófát követően vizsgálta a környéken születendő gyermekek nemét.
(A Seveso melletti Icmesa kozmetikum-gyár egyik üstjének megrepedésekor 2 kg igen mérgező TCDD (2, 3, 7, 8- tetraklórdibenzo-dioxin) szabadult ki. 4 ember halt meg azonnal, 77000 állat pusztult el, több ezer ember került közvetlen életveszélybe.)
A kutatónő vizsgálatai szerint a szerencsétlenséget követő hét évben a legveszélyeztetettebb területeken kétszer annyi lány született, mint fiú, és az arányok csak hosszú évek múlva álltak helyre.
Dohányzás
Hogy bizonyos kemikáliák befolyásolják a születendő gyermek nemét, jól bizonyítja az a japán és dán kutatás is, amely a dohányzásnak a születendő gyermek nemére gyakorolt hatását vizsgálta.
A kutatók szerint a vérbe jutó nikotin és egyéb alkotóelemek hatására kisebb a valószínűsége a fiúgyermeknek. Számításaik szerint két dohányos szülő esetében háromszor nagyobb eséllyel születik lánygyermek, mint fiú.
Tej segíthette a sztyeppék nomádjainak vándorlását
Az egyik első pásztorkodó népesség, a Jamnaja-kultúra tagjai jó 5000 éve kezdtek el terjeszkedni a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidéki sztyeppékről kivándorolva.
A kihalt állatokkal a parazitáik is kihalnak
A paraziták egy része gazdaspecifikus, csak egy adott élőlényen képes megélni. A kipusztulásuk azonban nem biztos, hogy öröm.
Homokszemnyi repülő szenzorok
Ezek az eddig készült legkisebb ember alkotta repülő szerkezetek.
Visszavetette-e a maja fejlődést a vulkáni katasztrófa?
A mai napig nincs konszenzus a katasztrofális hatású
Az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyai
Az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) munkatársai vezetésével nemzetközi kutatócsoport vizsgálta az utolsó jégkorszak őshőmérsékleti és csapadékviszonyait a Kárpát-medence déli részén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
