Új módszer a magzatok genetikai vizsgálatára
A magzatok genetikai vizsgálatát indokolt esetben amniocentézis illetve chorionbiopszia segítségével végzik. Mindkét eljárás kismértékben ugyan, de veszélyezteti a terhességet. Amerikai kutatók egy zseniálisan egyszerű módszer felismerésével utat nyithatnak egy tökéletesen kockázatmentes szűrővizsgálat felé.
Az egyesült államokbeli Ravgen Inc. nevű cég kutatói segítségével a közeljövőben akár egyszerű vérvétellel is vizsgálhatók lehetnek a magzat esetleges genetikai rendellenességei.
A magzat genetikai vizsgálatát akkor érdemes elvégezni, ha valamilyen okból nagyobb az esélye veleszületett betegség fennállásának. Ilyen ok lehet az anya 35 év feletti életkora, az anya korábbi terhességéből született kromoszóma-rendellenességgel élő gyermek vagy valamelyik szülő ismert genetikai rendellenessége. Magyarországon ezek a vizsgálatok nem kötelezőek, 35 év felett azonban minden kismamának ajánlják elvégzésüket.
A chorionbiopsziát a terhesség 9-11. hetében végzik el. Egy tű segítségéven ultrahangos ellenőrzés mellett mintát vesznek a méhlepény magzathoz közelebb eső részéről, ahol az ún. chorionbolyhok találhatók. Az amniocentézisre a várandósság 16-18. hetében kerülhet sor. Ennek során szintén ultrahangos megfigyeléssel mintát vesznek a magzatvízből.
Mindkét vizsgálat azonos kockázattal rendelkezik: 200-ból egy nő elvetél az amniocentézist illetve chorionbiopsziát követően. A vizsgálatokra mindazonáltal szükség van, hiszen olyan súlyos genetikai hibákra deríthetnek fényt, melyek vagy a születés utáni azonnali beavatkozást tesznek szükségessé, vagy oly mértékben károsítják a magzatot, hogy a szülők inkább az abortusz mellett döntenek.
Génoldat
A Ravgen kutatói azt a jelenséget tartották szem előtt, hogy a terhesség során néhány magzati sejt átjut az anya vérkeringésébe. Ott az anya immunrendszere feloldja ezeket a sejteket, így szabad magzati DNS kerül a véráramba. A korábbiakban ez a DNS nem volt hozzáférhető genetikai vizsgálatok számára, mivel a vérmintában nagymennyiségű anyai szabad DNS is került.
A Ravgen kutatói felismerték, hogy ha a levett anyai vért formaldehiddel kezelik, akkor az anyai vérsejtek nem esnek szét, így nő a magzati DNS aránya a mintában. Valóban, míg a kezeletlen mintában átlag 7, 7% volt a magzati DNS aránya, addig a formaldehiddel kezelt vérben ez az arány 20, 2%-ra emelkedett.
Az új módszer még további fejlesztésre szorul, de a kutatók szerint öt éven belül bekerülhet a szűrővizsgálati eljárások közé. Diagnosztikai értékét tekintve egyelőre kevésbé megbízható, mint az amniocentézis vagy a chorionbiopszia, azonban nincs kockázata, hiszen a beavatkozás az anya számára nem több egy egyszerű vérvételnél.
Az utak zaja és a magas vérnyomás
Az ablakunk alatt berregő, dudáló, szirénázó járművek szó szerint megemelik a vérnyomást egy új kutatás szerint.
Gondolattal irányított robot
A gondolatainkkal irányított eszköz már nem csak a sci-fikben létezik.
Új megvilágításba került a szőlő kultúrevolúciója
A szőlőszemek ízére, a bogyók héjának színére és a muskotályos ízre irányuló emberi szelekcióba egyaránt betekintést adott az, a világot átívelő új genomikai elemzés, melyben a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem több kutatója is részt vett.
Egy marsi meteorit összetétele
A TTK kutatójának részvételével szerves anyagok sokszínű jelenlétét mutatták ki egy Földre hullott marsi eredetű meteoritban.
Inváziós poloskák gyérítése hőcsapdával
Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
