DNS-alkotórészt tartalmazó naptej a bőrrák megelőzésére
Egy újszerű megelőző eljárással a bőr sejtjei becsaphatók, és rávehetők arra, hogy védekezzenek az erős napsütés ellen.
Amerikai kutatók kifejlesztettek egy olyan naptejet, amely a DNS egyik alkotóeleméhez igen hasonló molekulát, timidin-dinukleotidot tartalmaz.
A krémet a bőrre kenve a bőr sejtjei érzékelik a DNS-darabka jelenlétét, és „arra a következtetésre jutnak”, hogy saját DNS-ük károsodott, így azonnali regenerációs intézkedésekre van szükség. Ezért olyan fehérjéket kezdenek termelni, melyek megóvják a sejt genetikai állományát a további mutációktól, melyek szerencsétlen esetben akár daganatos megbetegedéshez is vezethetnek.
A bostoni Orvostudományi Egyetem kutatói Barbara Gilchrest vezetésével egereken tesztelték a találmányt. Az állatok bőrét bekrémezték, majd ultraibolya (UV) fénnyel világították meg az enyhe leégés modelljeként. A kontroll csoportban a krém alkalmazása nélkül végezték az UV-besugárzást. Az új krémmel kezelt állatoknál 16 hét folyamatos besugárzást követően jelentkeztek rákmegelőző bőrtünetek, míg a kontroll csoportban már 9 hét után.
A huszadik század elejéhez képest mára a bőrrák előfordulása mintegy húszszorosára emelkedett. Ennek oka főként a túlzásba vitt napozás, megfelelő védelem nélküli napfényártalom. A kereskedelmi forgalomban lévő napkrémek, naptejek passzívan védik a bőrt a káros sugárzástól, azonban gyakori újraalkalmazásukra van szükség, mert könnyen lemosódnak, lekopnak illetve felszívódnak a bőrről.
A timidin-dinukleotid tartalmú krém ezzel szemben akár napokra is védelmet nyújthat a bőr számára, hiszen jelenléte egy idő után már nem szükséges a kívánt hatás kifejtéséhez.
Összeköt és elválaszt
Az eddigi legnagyobb genetikai összehasonlító elemzést végezték el az ember és a főemlős rokonok körében, az eredmények egyes betegségeink és a társadalmi rendszereződés eredetét is megmutatták.
A testrabló gombák őstörténete
A népszerű filmsorozat, a The Last of Us emberfaló organizmusait ihlető pusztító parazita gombák már sok millió éve szedik áldozataikat, jelenlétük egészen a dinoszauruszok koráig vezethető vissza.
Ki a kíváncsibb?
Emberek és emberszabású majmok kíváncsiságát hasonlították össze egy kísérletsorozatban.
Így befolyásolja a légypenész a légy viselkedését
A zombigombaként ismert légypenész fertőzés hatására az áldozat viselkedése a gomba terjedése szempontjából előnyös formát ölt.
Egy gyalogló hatalmas erszényes
Az állat a hosszú távú gyalogláshoz alkalmazkodott testalkatával, lába speciális felépítésével.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
