Meghalt egy kémiai Nobel-díjas – a matematika doktora volt, fizikai részleget vezetett
Életének 78. esztendejében elhunyt a Nobel-díjas brit kémikus, Sir John Pople. A vegyész 1998-ban kapta meg a legnagyobb presztízsű tudományos elismerést, majd 2002-ben lovaggá is ütötték.
Pople a kvantumkémia területén ért el új eredményeket, és két évvel azután, hogy csatlakozott az amerikai Northwestern University-hez, megkapta a Nobel-díjat. Pople lánya chicagói otthonában hunyt el, még hétfőn. A tudós májrákban szenvedett.
Sir John legnagyobb tudományos eredményei közé számított, hogy kidolgozott egy számítógépes modellt, amely képes volt megbecsülni, miként viselkednek a kémiai reakciókban a molekulák. Az ebből a modellből kidolgozott számítógépes program a világ legtöbb egyetemén és nagyon sok vállalatnál is megtalálható.
Módszere által a kémikusok képesek olyan vegyi reakciókat is modellezni, amelyeket laboratóriumokban nem tudnának végrehajtani. Az AIDS-kutatásban is felhasználták eredményeit. A HIV vírus elleni oltóanyagok tesztelésében nagyon hasznos segítségnek bizonyult metódusa, amely egyfajta szimulátorként működött közre.
John Pople 1925-ben született Angliában, egy somerseti helységben, Burnham-on-Sea-ben. 1951-ben szerezte doktorátusát matematikából. Már 1952-ben megfogalmazta azt a tervét, hogy matematikai modelleket dolgoz ki a kémiai reakciók szimulálására, anélkül, hogy laboratóriumi kísérleteket hajtott volna végre.
Pople korábban a brit Nemzeti Fizikai Laboratórium “alapfizikai” részlegét irányította, aztán 1958-ban az USA-ba települt át. 1964-ben lett professzor a Carnegie Tech.nevű intézményben, amelyből később a Carnegie-Mellon Egyetem alakult ki.
Több mint 5000 tonna bolygóközi por hullik a Földre évente
A mikrometeoritok, vagyis a néhány tized- vagy századmilliméter nagyságú meteoritok mindig is hulltak bolygónk felszínére, a pontos mennyiségüket eddig nem vizsgálták közvetlen mérésekkel.
Haldokló galaxist fotózott a Hubble
Miután az NGC 1947 elvesztette gáz- és portömegének nagy részét, lassú halványodásba kezdett.
Elhalasztották az Ingenuity első repülését
Ha a NASA kísérleti helikoptere sikeres lesz, forradalmasíthatja az űrkutatást.
Ezt üzenik a gorillák a mellkasdöngetéssel
Minél nagyobb egy hím gorilla, annál erőteljesebben tudja verni a mellkasát, hogy jelezze a barátoknak és az ellenségnek, mennyire hatalmas - állapította meg egy új kutatás, melyet az MTI tett közzé.
Mire jó a tengerifű?
A tengerifű nálunk leginkább csak lakberendezési- vagy dísztárgyak alapanyagaként ismert, ám egy új kutatás szerint segíthet lassítani az óceán savasodását is.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
