A nikotintapasz hatása a génektől is függ – a nők esetében
Brit kutatók kimutatták, hogy a nikotintapasz hatására egy adott génváltozat hordozói kisebb arányban szoktak le a dohányzásról. Ez azonban csak a nőkre vonatkozik.
Patricia Yudkin, az Oxford Egyetem docense 752 egyént vizsgált, akik nyolc évvel korábban részt vettek egy nikotintapasszal végzett, dohányzásellenes kezelésben.
A kutatók a 445 férfiből és 307 nőből álló vizsgálati csoport minden tagjától vért vettek, majd genetikai módszerekkel meghatározták náluk a DRD2 32806 nevű dopamin-receptor génjének szerkezetét.
A dopamin a kellemes közérzet létrehozásában és a szenvedélyek, függőségek kialakításában játszik szerepet, valamint felgyorsítja a nikotin felszabadulását. A dopamin-receptorok a sejtek felszínén található apró „antennák”, melyek érzékelik a dopamin jelenlétét, és ennek hatására változásokat indítanak el a sejtben.
A DRD2 32608 nevű dopamin-receptornak három változatát figyelték meg, az úgynevezett CT, TT és CC variánst. A vizsgált csoport 41%-ánál volt jelen a CT vagy TT változat. A kutatók azt tapasztalták, hogy a CT vagy TT variánst hordozó nők mintegy kétszer akkora eséllyel hagyják abba a dohányzást, mint a CC típus hordozói, így az egy év után is füstmentesen élő nők aránya CT/TT variáns esetén 15%, CC esetén 8%, míg férfiaknál a két génváltozat nem befolyásolja jelentősen a leszokást, az arány 13-15% körüli.
Sajnos a nikotintapasz a megfelelő, CT/TT változat hordozása esetén is csak mérsékelten nevezhető sikeres módszernek, hiszen a kúra végeztével 13-23%-os leszokási arány figyelhető meg alkalmazása esetén, nyolc év elteltével ez a szám azonban 5-12%-ra csökken. Tehát az eredetileg sem átütő siker is a felére csökken.
Mi zajlik az emberi agyban?
Az idei magyar FameLab versenyen Németh Erik fiatal agykutató elnyerte a National Geographic különdíját és az MTA második díját.
Egy ideális napi időbeosztás a csontok egészségéért
Ausztrál kutatók meghatározták, egy gyermek ideális napját, hogy csontjai egészségesen fejlődjenek - számol be a tudományos hírről az MTI.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
