A rágóizmok elsatnyulása miatt nőtt meg agytérfogatunk?
Újabb érdekes elmélet arról, hogy mégsem az eszközhasználat következtében nőtt meg az emberi agy térfogata. Amerikai tudósok a Nature legfrissebb számában azt állítják, hogy az emberi agy növekedésének előfeltétele a rágóizmok elsatnyulása volt.
Az amerikai University of Pennsylvania kutatóinak elmélete szerint az agy növekedését az tette lehetővé 2.4 millió évvel ezelőtt, hogy egy genetikai mutáció következtében rágóizmunk elgyengült.
Az izmok satnyulása terhet vett le az állcsontot és a rátapadó rágóizmokat tartó koponyáról, így az agynak volt tere növekedni. A főemlősöknél azonban fennmaradtak az erős rágóizmok, amelyek tartása miatt a koponya satu-szerűvé alakult.
Egy szerencsés mutáció
Az elmúlt 2, 5 millió évben az emberi agy térfogata számottevően megnőtt a többi főemlőséhez viszonyítva. Jelenleg agytérfogatunk körülbelül háromszorosa a gorillákénak és a csimpánzokénak.
Egy gyakran hangoztatott teória szerint az agynövekedés az eszközhasználat megjelenésével kezdődött. Ám ez a folyamat miért az embernél, és miért nem a főemlősöknél kezdődött, hiszen például a csimpánzokra is fejlett eszközhasználat jellemző?
Az amerikai kutatók szerint az agynövekedés egy génmutációval kezdődött. A tudósok izomsorvadásos betegek vizsgálata során azonosítottak egy olyan gént, amelyről feltételezték, hogy az izomösszehúzódásban meghatározó szerepet játszik.
Azt találták, hogy főemlősöknél ez a gén az erőteljes rágóizmok kifejlődéséért felelős. A gén az emberi rágóizmok fejlődésében is fontos szerepet játszik, azonban van egy nagy különbség a makákók azonos génje és az emberi gén között: az utóbbiból hiányzik két bázispár egy kulcsfontosságúnak tartott részen. A két bázispár a MYH16 fehérje termelődésért felelős.
A génmutációt sikerült igazolni a világ minden tájáról (Afrika, Dél-Amerika, Nyugat-Európa, Izland, Japán és Oroszország) származó embernél.
Emellett a kutatók hét főemlőst, köztük gorillákat és csimpánzokat is tanulmányozták. Azt találták, hogy míg a génmutáció az összes vizsgált embernél előfordult, a főemlősök között egynél sem.
Milyen hatással járt a génmutáció?
A mutáció hatásának vizsgálata során a kutatócsoport alaposan tanulmányozta a rágóizom szövetek struktúráját.
Azt találták, hogy a főemlősöknél a rágóizomrostok sokkal vastagabbak, mint az embernél, azaz a hiányzó két bázispár hatására a rágóizom tömege csökkent. A kutatók úgy vélik, hogy a kisebb izom kevesebb terhet rótt a koponyára, hagyva ezzel, hogy növekedjen.
Az űr határáig juthatnak a légkörben a baktériumok
Egy új kutatás szerint az erős függőleges légmozgások akár 120 kilométeres magasságba is felvihetik a baktériumokat.
A jégkorban Európában is élt még tobzoska
A súlyosan veszélyeztetett tobzoskákról ma sajnos leginkább az illegális állatkereskedelem kapcsán hallunk, de egy új kutatás szerint a jégkorban még a környékünkön is éltek ezek a különös állatok.
Nyugodt galaxist fotózott a Hubble
Most békésnek tűnik, de korábban egy hatalmas robbanás történt benne.
13 millió éves lelet az ELTE örökségéből
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár összegyűjtött 12 olyan nevezetes tárgyat, amelyekkel 2022 folyamán ízelítőt adhatnak az Egyetem tulajdonában álló gazdag tárgyi örökségből.
Ha ló nincs, a szamár hibrid is jó
Mezopotámiában már a háziasított lovak előtt 500 évvel is használtak lóféléket a hadászatban és az ünnepségeken.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
