Felfedték a patkány géntérképét
Egy amerikai vezetésű nemzetközi kutatócsoport felfedte a patkány géntérképét. A patkány bázispárjainak száma szinte megegyezik az emberével.
A laboratóriumi patkányok kétszáz éve szolgálják az orvostudományt. Korlátlan számban rendelkezésre állnak, és az emlősökkel ellentétben etikai ellenvetések sem merülnek fel tesztállati szerepük ellen. Számtalan betegség megértésében segítettek már eddig is. Géntérképük ismerete egy sor új kutatási lehetőséget nyit meg az orvosok előtt.
A norvég barna patkány (Rattus norvegicus) és az ember génállomány hasonló nagyságú: az ember 2, 9 milliárd bázispárjával szemben a patkánynak 2, 75 milliárd, az egérnek pedig 2, 6 milliárd bázispárja van. Mindhárom faj génjeinek száma 30.000-re tehető. A patkány génjei közül több mint 90 százaléknak van megfelelője az embernél is. Természetesen bőven vannak különbségek is: a rágcsáló életformának megfelelően a patkány szaglása különösen fejlett, és számos mérgező anyaggal szemben ellenálló.
A kutatók az elkövetkező három évben további húsz emlős genoméját kívánják felfedni. Az eddig ismert géntérképek >>
Egyre északabbra terjednek a kullancsok
A kullancsok egyre gyakrabban kerülnek elő olyan sarkvidéki területekről, ahonnan korábban hiányoztak.
Macska méretű sztegoszaurusz-féle élt 100 millió éve
Egy nemzetközi kutatócsoport Kínában bukkant rá a kréta időszaki állat lábnyomára.
Lezárult a Bode Múzeum Flóra szobrának vitája
A párizsi Nemzeti Tudományos Kutatóközpont tudósai végleg pontot tettek a berlini Bode Múzeum Flóra szobrának eredetét övező viták végére.
Vajon hány T. rex élt valaha?
A Tyrannosaurus rex kora legfélelmetesebb csúcsragadozója volt, de vajon összesen hány ilyen állat rótta Észak-Amerika földjét a kréta időszakban?
Így táncol egymás körül két fekete lyuk
A NASA szuperszámítógépének segítségével animációt készült arról, hogy mi történik, amikor két fekete lyuk egymás körül kering.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
