Felfedték a patkány géntérképét
Egy amerikai vezetésű nemzetközi kutatócsoport felfedte a patkány géntérképét. A patkány bázispárjainak száma szinte megegyezik az emberével.
A laboratóriumi patkányok kétszáz éve szolgálják az orvostudományt. Korlátlan számban rendelkezésre állnak, és az emlősökkel ellentétben etikai ellenvetések sem merülnek fel tesztállati szerepük ellen. Számtalan betegség megértésében segítettek már eddig is. Géntérképük ismerete egy sor új kutatási lehetőséget nyit meg az orvosok előtt.
A norvég barna patkány (Rattus norvegicus) és az ember génállomány hasonló nagyságú: az ember 2, 9 milliárd bázispárjával szemben a patkánynak 2, 75 milliárd, az egérnek pedig 2, 6 milliárd bázispárja van. Mindhárom faj génjeinek száma 30.000-re tehető. A patkány génjei közül több mint 90 százaléknak van megfelelője az embernél is. Természetesen bőven vannak különbségek is: a rágcsáló életformának megfelelően a patkány szaglása különösen fejlett, és számos mérgező anyaggal szemben ellenálló.
A kutatók az elkövetkező három évben további húsz emlős genoméját kívánják felfedni. Az eddig ismert géntérképek >>
Döntöttek az Europa Clipper indításáról
A NASA űrszondája 2024 októberében kelhet majd útra a Jupiter holdjához.
Lámák segíthetik a szervátültetésen átesőket
A lámák antitestjei eltérnek a mienktől, és egy új kutatás szerint nagy segítséget jelenthetnek egy vírus ellen.
Minimális DNS vezetett el a gyilkoshoz
Rekord alacsony, mindössze 15 emberi sejtnek megfelelő mennyiségű DNS alapján találtak meg egy tettest, aki 1989-ben Las Vegasban meggyilkolt egy lányt.
Miért nem háziasították az amerikai nyulakat?
A választ az állat társas viselkedésében találták meg a kutatók.
15 ezer éves vírusokat találtak egy tibeti gleccserben
2015-ben a Tibeti-fennsík északnyugati részén emelték ki azt a jégmintát, amelyről később kiderült, 15 ezer éves növényi- és talajvírusokat tartalmaz.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
