Felfedték a patkány géntérképét
Egy amerikai vezetésű nemzetközi kutatócsoport felfedte a patkány géntérképét. A patkány bázispárjainak száma szinte megegyezik az emberével.
A laboratóriumi patkányok kétszáz éve szolgálják az orvostudományt. Korlátlan számban rendelkezésre állnak, és az emlősökkel ellentétben etikai ellenvetések sem merülnek fel tesztállati szerepük ellen. Számtalan betegség megértésében segítettek már eddig is. Géntérképük ismerete egy sor új kutatási lehetőséget nyit meg az orvosok előtt.
A norvég barna patkány (Rattus norvegicus) és az ember génállomány hasonló nagyságú: az ember 2, 9 milliárd bázispárjával szemben a patkánynak 2, 75 milliárd, az egérnek pedig 2, 6 milliárd bázispárja van. Mindhárom faj génjeinek száma 30.000-re tehető. A patkány génjei közül több mint 90 százaléknak van megfelelője az embernél is. Természetesen bőven vannak különbségek is: a rágcsáló életformának megfelelően a patkány szaglása különösen fejlett, és számos mérgező anyaggal szemben ellenálló.
A kutatók az elkövetkező három évben további húsz emlős genoméját kívánják felfedni. Az eddig ismert géntérképek >>
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
