Genetikailag kódolt az étvágy?
Egy kutatás szerint az elhízáshoz vezető fokozott étvágy hátterében egy leptin nevű molekula áll, amelynek csecsemőkori mennyisége meghatározó lehet a későbbi testalkat szempontjából.
Richard Simerly, az Oregon Egészségügyi és Tudományegyetem kutatója munkatársaival együtt olyan egereken végzett vizsgálatokat, melyekben egy génmódosítás következtében nem termelődött leptin nevű molekula.
A leptin fehérjetípusú hormon, melyet a zsírsejtek állítanak elő. Nagy szerepe van az étvágy szabályozásában: minél több leptin jut az agyba, annál kevésbé vagyunk éhesek.
Simerly tehát génkezelt leptinhiányos egereken vizsgálódott. Azt tapasztalta, hogy ezek az egerek további beavatkozás hiányában felnőttkorukra igencsak meghíztak. A génkezelt egerek egy másik csoportjában azonban az első néhány élethétben leptin adagolásával sikerült megakadályozni az elhízást.
Az állatok agyát megvizsgálva a kutatók azt tapasztalták, hogy a leptinnel kezelt csoportban több idegsejt fejlődött ki az éhségérzet szabályozásáért felelős agyterületen.
Nemcsak állatokat fogyaszt
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az egyénre élete során végig jellemző testtömeg már a kora gyermekkorban eldől. A leptin mennyiségét ebben az időszakban nem az elfogyasztott táplálék, hanem a genetikai adottságok határozzák meg.
Az étvágy csökkentésére többféle gyógyszer kapható a gyógyszertárakban, köztük olyanok is, melyek a leptin hatását utánozzák. A felfedezés jelentősége egyrészt az, hogy a már kialakult elhízás esetén elősegítheti a súlyvesztést. A másik, egyedülálló lehetőség az elhízás megelőzése a gyermekkorban felismert alacsony leptinszint pótlása révén.