Megmérték egyetlen baktérium súlyát
Amerikai tudósok olyan készüléket fejlesztettek ki, amely képes megmérni egyetlen sejtnek a súlyát. A következő lépésben egy még a baktériumsejtnél is kisebb vírus tömegét szeretnék megállapítani.
A Cornell University kutatói frappáns ötletet találtak ki a tömegmérésre. Egy mégoly parányi mikroorganizmus, mint egy baktérium is befolyásolja ugyanis a rezgéseket, ha egy apró konzol vibrációját mérik meg. Ezen az alapon sikerült az E. coli baktériumsúlyát megállapítaniuk. A Journal of Applied Physics című lapban közölt eredmény szerint a mikroorganizmus 665 femtogrammot nyom.
(A súlyt és a tömeget az alábbiakban szinonimaként használjuk – minthogy köznapi értelműnek tekintjük e kifejezéseket. A fizikában azonban a súly a tömegre gyakorolt nehézségi erő nagyságát fejezi ki, míg a tömeg egy test tehetetlenségének a jellemzője.)
A femtogram a pikogramm ezredrésze. A pikogramm a nanogramm ezredének felel meg, miközben maga a nanogramm is csak egymilliárdod része a grammnak – írja a BBC.
Így most már a kutatók, a nano-, piko-, femto- és attovilágban járnak, ezek már olyan parányi súlyok, amelyeket korábban legfeljebb csak elképzelni lehetett. A szakemberek most már inkább a zepto-léptékre koncentrálnak, ami azt jelenti, hogy a tizedesvessző után 21 nulla következik, míg valami „érdekesebb” szám meg nem jelenik.
A Harold Craighead professzor által vezetett Cornell-kutatócsoport most már például ott tart, hogy 6 attogrammos súlyú dolgok tömegét is képes megmérni. Mindez azon alapul, hogy a tömeg megváltoztatja a rezgésszámot, ha egy apró konzolt vibrációnak tesznek ki. (Az attogramm egyébként a femtogramm ezredrésze.)
Az attogramm pontosságú mérések már nem is az egyes sejtek jellemzőinek a megállapítására alkalmasak, hanem a még ennél is kisebb képződmények vizsgálatához használhatók fel jól. Így például a vírusok tömege a 10 attogrammos tartományba esik.
A Cornell Egyetemen most elvégzett kísérletek egyébként nem az elsők a világon, de jelentősen hozzájárulhatnak a vírusok és baktériumok további vizsgálatához – írja a BBC.
Diákok indították útjára Magyarország első szuperszonikus kutatórakétáját
Sikeresen startolt a BME (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) Aerospace Team, 3 méter hosszú, szilárd hajtóanyagú, oktatási célú kutatórakétája, 2023. január 26-án - közölte az MTI-vel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH).
A cukros üdítők adója a lányokra hatott kedvezőbben
Nagy-Britanniában a cukros üdítőkre kivetett adóktól azt várták, csökkenni fog a gyermekek körében az elhízás.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
