136. születésnapját ünnepelte egy törpeegér
Egy Yoda névre keresztelt amerikai törpeegér negyedik születésnapját ünnepelte, ami emberévekben számolva 136 évnek felel meg.
Jelenleg Yoda a világ legöregebb törpeegere. Az egér az amerikai Michigan Orvosi Intézet tulajdonában áll.
Yoda hosszú életét egy, agyalapi és pajzsmirigyének működését érintő genetikai beavatkozásnak köszönheti. A beavatkozás következtében az állat inzulin termelése csökkent, az átlagnál apróbb termetűre nőtt, valamint nagyon érzékennyé vált a hidegre. Másrészről viszont Yoda még mindig jól tartja magát, sokat mozog és szexuálisan is aktív.
A törpeegér száz másik társával együtt egy jól felszerelt laboratóriumban lakik, és mindnyájan a kutatóintézet élettartam-vizsgálatának résztvevői. A kutatók azt tanulmányozzák, hogy hogyan befolyásolja az élettartamot egyes hormonok termelődésének megváltoztatása. Egy átlagos laboratóriumi egér valamivel több, mint két évet él.
Yoda cellatársa, Leia hercegnő, jóval nagyobb nőstény egér, aki testével gyakran melengeti az apró termetű hímet.
A világ eddigi leghosszabb életű egere egy GHR-KO 11C névre hallgató törpeegér volt, aki egy héttel az ötödik születésnapja előtt pusztult el. Emberi életévekre átszámítva körülbelül 170 évesen halt meg.
Az állaton a szintén amerikai Dél-Illinois Orvostudományi Egyetem endokrinológusai a növekedési hormon hatásait szabályozó gént változtatták meg. Ez a beavatkozás megvédte a DNS-láncokat a korral járó bomlástól.
Világelsőnek számító, magyar fejlesztésű gyógyszerjelölt
Málnási-Csizmadia András és kutatócsoportja az ELTE Természettudományi Karán a világon elsőként olyan gyógyszerjelöltet fejlesztett ki, amely közvetlenül a vázizmokban lévő miozinra hat.
Ez a bogár szinte mindent túlél, a mérnökök örömére
Mérnökök vizsgálták a bogár különleges tulajdonságait és igyekeztek eltanulni a természet megoldásait.
Mi okozta a legnagyobb kihalási eseményt?
A földi életet története során több úgynevezett tömegkihalás is sújtotta, melynek során a fajok egy jelentős része eltűnt.
Új módszer az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarmeghatározására
Az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársai egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgoztak ki, amely lehetővé teszi az erdei békák genetikai ivarának a meghatározását.
A fényszennyezés növelheti a szúnyogcsípések mennyiségét
Az ember közelében élő, nappal aktív szúnyogok életmódját változtatja meg a világítás.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
