136. születésnapját ünnepelte egy törpeegér
Egy Yoda névre keresztelt amerikai törpeegér negyedik születésnapját ünnepelte, ami emberévekben számolva 136 évnek felel meg.
Jelenleg Yoda a világ legöregebb törpeegere. Az egér az amerikai Michigan Orvosi Intézet tulajdonában áll.
Yoda hosszú életét egy, agyalapi és pajzsmirigyének működését érintő genetikai beavatkozásnak köszönheti. A beavatkozás következtében az állat inzulin termelése csökkent, az átlagnál apróbb termetűre nőtt, valamint nagyon érzékennyé vált a hidegre. Másrészről viszont Yoda még mindig jól tartja magát, sokat mozog és szexuálisan is aktív.
A törpeegér száz másik társával együtt egy jól felszerelt laboratóriumban lakik, és mindnyájan a kutatóintézet élettartam-vizsgálatának résztvevői. A kutatók azt tanulmányozzák, hogy hogyan befolyásolja az élettartamot egyes hormonok termelődésének megváltoztatása. Egy átlagos laboratóriumi egér valamivel több, mint két évet él.
Yoda cellatársa, Leia hercegnő, jóval nagyobb nőstény egér, aki testével gyakran melengeti az apró termetű hímet.
A világ eddigi leghosszabb életű egere egy GHR-KO 11C névre hallgató törpeegér volt, aki egy héttel az ötödik születésnapja előtt pusztult el. Emberi életévekre átszámítva körülbelül 170 évesen halt meg.
Az állaton a szintén amerikai Dél-Illinois Orvostudományi Egyetem endokrinológusai a növekedési hormon hatásait szabályozó gént változtatták meg. Ez a beavatkozás megvédte a DNS-láncokat a korral járó bomlástól.
A maják fogdíszei gyógyhatásúak is lehettek
Számos olyan maja fog maradt fenn, amelyeket ékkövekkel díszítettek, egy új kutatás szerint ennek nemcsak esztétikai, hanem gyógyító szerepe is lehetett.
Komplex ökoszisztémát alkottak a prekambriumi állatok
Bolygónk élővilágában az egyik legdrámaibb fordulatot az jelentette, amikor, pár milliárd évnyi tisztán mikrobiális élet után, az ediacara időszak végén, mintegy 580 millió évvel ezelőtt megjelentek bolygónk első összetett, többsejtű állatai.
Stonehenge élősködői
A Stonehenge építőinek falujaként ismert helyszínen talált maradványok azt mutatták, az ősi kőépítmény alkotóit a téli lakomák során a nem megfelelően megfőzött állati eredetű élelem miatt paraziták kínozhatták.
Új rákkutatási eljárás hazai kutatóktól
Az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont Horváth Péter által vezetett kutatócsoportja a sejteken belüli rendellenes fehérjeváltozások pontos leírására alkalmas, világviszonylatban is újdonságnak számító, mesterséges intelligenciára épülő képfeldolgozásos eljárást fejlesztett ki.
Gyerekbarát kütyük és korai diagnosztika
„Az ELTE Innovációs Központja nagy hangsúlyt fektet az
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
