Mindenki számára ismerős az a helyzet, amikor egy probléma megoldása során nem lépésről lépésre fejti meg az adott feladványt, hanem a helyes válasz csak úgy a „semmiből” jön – egyszerre csak tudunk valamit, amit korábban nem.
Klasszikus példája ennek Archimedes esete, aki azt a feladatot kapta, hogy állapítsa meg egy koronáról, valóban csak aranyból készült-e, vagy olcsóbb fémet is hozzáadtak.
A tudós hosszan töprengett a válaszon, de nem jutott egyről a kettőre, míg egy nap fürdőzés közben rádöbbent, hogy egy test (adott helyzetben a saját teste) által kiszorított folyadék mennyiségéből következtetni lehet az anyag sűrűségére, anyagi minőségére.
A legenda szerint ekkor örömében azt kiáltotta: Heuréka! Megtaláltam!, és ahogyan volt, anyaszült meztelenül végigrohant az utcán.
Mark Jung-Beeman és Edward Bowden, a Chicago Egyetem kutatói arra keresték a választ, hogy vajon az agynak ugyanaz a területe működik-e akkor, amikor egy válasz lassan fokozatosan, tudatosuló logikai eszmefuttatások következtében születik, mint amikor – mint Archimedes esetében is – egyszer csak „beugrik” a megoldás.
Rákérdezhetek?
Ennek érdekében önkéntesekkel olyan feladatokat végeztettek, melyek megoldása az esetek egy részében logikus, máskor intuitív. Szócsoportokat mutattak nekik, melyek előtagjaként ugyanazt a szót lehetett alkalmazni (magyar nyelvű példa: nyelv, csavar, könyv – a megoldás: anya; ti. anyanyelv, anyacsavar, anyakönyv). A résztvevőket megkérték, hogy jelezzék, mikor érkezett a válasz hirtelen, mintegy a semmiből, és mikor tudatos végiggondolás eredményeképp.
A feladat közben funkcionális mágnesrezonanciás vizsgálatot (fMRI) végeztek az önkénteseken. Azt tapasztalták, hogy a komótos, logikai algoritmusokra alapozott megoldás során a bal agyféltekében mutatkozott aktivitás, míg a „bevillanós” heuréka-élmények során a jobb félteke gyrus temporalis anterior superior (elülső felső halántéklebenyi tekervény) területén fokozódott nagymértékben a véráramlás.
Korábban is ismeretes volt, hogy ez a terület fontos szerepet játszik az egymással csak távoli kapcsolatot mutató információk összehangolásában, e tevékenysége nagyrészt nem tudatosul.
A kutatók elektro-enkefalográfiás (EEG) felvételt is készítettek az agyról hasonló feladatmegoldás során, és azt tapasztalták, hogy a heuréka-élmény pillanatában hirtelen nagyfrekvenciás aktivitásfokozódás következik be.
A megérzések, „ráhibázások” agy-élettani hátterének felismerése újszerű eredmény, hiszen ezeket a pillanatokat korábban nem sikerült megragadni, és a tudomány számára hozzáférhetővé tenni.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Autizmus spektrumzavar diagnózisa MI segítségével
A korai diagnózis minden esetben, így az autizmus spektrumzavar esetében is fontos, azonban igen nehéz feladat, ezt segítheti a mesterséges intelligencia.
Lehet-e a divat fenntartható?
A divat gyors, néhány hónap alatt elavulnak az újonnan vásárolt termékek, s ezzel igen jelentős hatásuk van a környezetre, társadalomra és energiafelhasználásra.
A lovak arckifejezéséről
Lássuk be: a lovak sokarcúak. Mint kiderült, e jószágok 17 különböző „pofát vághatnak” – tízzel kevesebbet, mint az ember, de eggyel többet, mint a kutya, és néggyel többet, mint a csimpánz.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
