Fellőtték az Einstein-tesztet végrehajtó űrszondát
Másodszorra sikeresen felbocsátották a kaliforniai Vandenberg légitámaszpontról azt a Boeing gyártmányú Delta 2-es típusú hordozórakétát, amely az úgynevezett Einstein-tesztet hajtja majd végre.
Az első próbálkozás hétfőn történt, de ekkor el kellett halasztani a kilövést. A keddi indítás azonban sikeres volt, így a kozmoszba jutott az az űrszonda, amely a relativitáselmélet ellenőrzésére szolgál majd. A BBC szerint a rakéta magyar idő szerint kedden, késő délután indult útra.
Az első kilövést állítólag a repülést irányító szoftver bizonytalanságai miatt kellett elhalasztani.
Az amerikai űrkutatási hivatal 700 millió dollárt költött az eddigi talán legdrágább űrkísérlet kivitelezésére, amelyre immár negyven éve készülnek a NASA-nál. A mostani kísérlet lényege az, hogy megmérjék, mennyire torzítja el a Föld tömege a téridő szerkezetét. Ha sikerülne ezt kimutatni, akkor ez igazolná Einstein relativitáselméletét.
A kilövésnek másodpercnyi pontossággal kellett megtörténnie, különben az űrszondát nem tudnák egy távoli csillaghoz igazítani. Márpedig ha nem tájolják be az űrszondát, akkor a hordozóeszközön lévő műszerek esetleges elmozdulását sem lehetne észlelni. A szondán egyébként a világ legtökéletesebb pörgettyűi, giroszkópjai vannak, amelyek forgási tengelyének elmozdulása jelezheti a téridő szerkezetében történő változást, amelyet a Föld tömege, illetve forgása idézhet elő.
Termeszvárak az energia-hatékonyabb épületekért
Élő és lélegző, kisebb energiafelhasználású épületeket hozhatunk létre a termeszvárak megismerésén át.
Aranyszínű kövületek
Kiderült, minek köszönhetik különleges ragyogásukat egy német lelőhely kövületei.
A modern ember családfája inkább kusza bozót
Új genetikai adatok és modellszámítások segítségével arra jutott egy kutatócsoport, hogy nemcsak Afrika egyetlen területéről származnak elődeink.
Hosszú szünet után folytatódik a gravitációs hullámok megfigyelése
Elindult a LIGO-Virgo-KAGRA Kollaboráció új megfigyelési időszaka, amely korszerűsített műszerekkel, új és még pontosabb hullámmodellekkel és fejlettebb adatelemzési módszerekkel zajlik majd – közölte az ELTE az MTI-vel.
Kardfogú csúcsragadozó a perm végi kihalás küszöbén
A csúcsragadozó közvetlenül a 252 millió évvel ezelőtti hatalmas kihalási hullám előtt élt a mai Dél-Afrika területén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
