Apátlan egér született
Japán tudósok létrehozták az első olyan egeret, amely szűznemzéssel, azaz két nőstény petesejtjének egyesítésével fogant. Korábban kizártnak tartották, hogy emlősállatnál ilyesmi megvalósítható legyen, azonban a genomikai imprinting (bevésődés) kikapcsolásával sikerült áthidalni a problémát.
Az emlősállatok – csakúgy, mint az emberek – „normális” fogantatása során egy petesejt és egy hímivarsejt egyesül, és ebből alakul ki az embrió. A természetben alacsonyabb rendű élőlények esetében előfordul a szűznemzés jelensége is, amikor két azonos nemű egyed genetikai állománya egyesül, és így jön létre utód. Laboratóriumi körülmények között még csirkéket is sikerült szűznemzéssel (idegen szóval partenogenezis) létrehozni, azonban a tudomány mindmostanáig kizártnak tartotta, hogy ez a jelenség emlősöknél létrehozható legyen.
A szűznemzés akadálya pedig emlősöknél a genetikai bevésődés, tudományos nevén imprinting. Az imprinting lényege, hogy az emlős sejtekben molekuláris jelzések alapján különböznek egymástól az anyától és az apától származó gének. A szervezet tehát pontosan „tudja”, hogy kitől származik az adott gén, és ennek megfelelően ezek aktivitása nem megegyező. A jelzések a DNS-láncon elhelyezett metilcsoportok, amelyek alapján egyes gének hatása gátolt, míg másoké fokozott.
Azonos nemű emlős egyedek ivarsejtjeit összehozva tehát eddig nem sikerült életképes utódot alkotni, mert az imprinting alapján mindkét „szülői” sejtben a létfontosságú működések ugyanolyan vagy legalábbis nagyon hasonló mintázatban szenvedtek gátlást, illetve aktiválódtak.
Két anya
A Tokiói Agrártudományi Egyetem kutatócsoportja Dr. Tomohiro Kono vezetésével azonban felismerte az imprinting kikapcsolásának módját. Olyan nőstény egereket tenyésztettek, melyekben nem volt jelen a H19 nevű gén. Ez a gén normál körülmények között az imprinting által érintett, és gátolja az embrionális növekedésért felelős Igf2 nevű gén működését.
A génmanipuláció hatására ezen egerek génjei „apaibbakká” váltak, azaz kevésbé volt felismerhető rajtuk az anyai jelleg. A génmanipulált egerek éretlen petesejtjenek genetikai állományát normális nőstény egerek petesejtjeibe fecskendezték, és az ily módon megtermékenyített ivarsejteket nőstény egerek méhébe ültették.
Összesen 598 ilyen embriót hoztak létre, melyek közül mindössze kettő született meg. Az egyiket vizsgálati célokra felhasználták, míg a másik, melyet egy japán mesefigura után Kaguya-nak neveztek el, jelenleg 14 hónapos, egészséges, és már saját utódai is születtek. Természetesen két petesejt egyesüléséből kizárólag nőstény utód jöhet létre, hiszen a hím nem kialakításáért felelős Y kromoszóma csak hímivarsejtekben fordulhat elő.
Dr. Kono szerint embernél lehetetlen ezt a kísérletet kivitelezni, mivel genetikailag sokkal bonyolultabb feladat volna, mint egerek esetén. A tudós továbbá nem tartaná etikusnak az ilyenfajta kísérletezést. A Védett férfiak utópiájának megvalósítása helyett következő lépésben sertéseknél kívánja elvégezni a génmanipulációt követő szűznemzést.
Stresszelő hatású a nagyvárosi környezet
Egy új kutatás szerint a sűrűn beépített városi környezet, mint a felhőkarcolók közelsége növeli a stresszt és a szívveréseink számát.
A rövid orrú kutyák öröklött betegségei
A rövid orrú kutyák, például a francia és angol bulldogok rendkívül népszerűek, annak ellenére, hogy súlyos veleszületett betegségektől szenvednek.
A biológiailag lebomló PLA se környezetbarát
A PLA-t, vagyis a politejsav alapú műanyagot eddig ártalmatlannak vélték, azonban egy új kutatás ezzel ellentétes eredményre jutott.
Tömegmérés gravitációs lencsézéssel
Egy kutatócsoport egy kvazárt tartalmazó galaxis tömegét mérte meg gravitációs lencsehatás segítségével.
Emiatt esznek füvet a kutyák
Szinte minden kutyagazdi ismeri e szokásukat, a kutyák több mint 80 százaléka szokott rendszeresen legelni.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
