Magyar növénynemesítő kapta a Liebig-díjat

Bedő Zoltánnal kapcsolatban az utóbbi időben megszaporodtak a hírek. Az agrártudóst a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának ajánlották, a bulvár sajtó érdeklődésének középpontjába azonban nem emiatt, illetve több mint kétszáz, tudományos szaklapokban közzétett publikációja, és 33 szabadalma révén került.

A többek között általa kikísérletezett ötven új búzafajtát sem emlegetnék az újságok, ha nem éppen idén áprilisban gyújtják fel azt a martonvásári kísérleti laboratóriumot, ahol speciális kukoricamagokat őriztek. (Vetésükre éppen a következő hetekben került volna sor – a tettes tehát tudhatta, hogy „sietnie” kell.)

Az eszmei kár szinte felbecsülhetetlen volt, amikor leégett a kísérleti állomás kukoricanemesítési feldolgozó épülete, az a laboratórium, ahol a genetikai kutatások és a növénynemesítés egy része zajlott. Itt őriztek ugyanis hatvanezer parcella bevetésére elegendő magot, amely Magyarország európai uniós csatlakozása után e növény biológiai „alapkészletét” szolgáltatta volna.

Rövid életrajz

De nézzük, miért kapta a tudományos elismerést Bedő Zoltán! Az 1951-ben Debrecenben született kutató a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait. 1993 óta a mezőgazdasági tudományok doktora. 1992 óta az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója – így főleg Martonvásáron dolgozik. Elméleti munkássága során vizsgálta a növényi adaptációs képesség modelljeit, továbbá molekuláris géntérképezéssel, növénynemesítéssel és vetőmagtermesztéssel is foglalkozott.

Az akadémia levelező tagjának ajánlott kutató mutatta ki a régi magyar búzafajták technológiai minőségét pozitívan befolyásoló speciális tartalékfehérjéket, és nemzetközi programot kezdeményezett biokémiai valamint genomikai vizsgálatukra. Nemesítő társaival együtt jelentősen hozzájárult 50 új búzafajta előállításához és a martonvásári kalászos gabonanemesítési program hazai és nemzetközi sikeréhez.

Ezek a növényfajták hazánkban több mint nyolcmillió hektáron terjedtek el, valamint tíz fajta kilenc országban került regisztrálásra. Bedő Zoltán egyik fő törekvése – az akadémiai ajánlások szerint – a molekuláris és hagyományos növénynemesítési módszerek együttes alkalmazása, a genetikailag módosított búza alkalmazkodó képességének, termesztése környezeti kockázatának tanulmányozása, új alternatív technológiák vizsgálata. Bedő Zoltán korábban megkapta az Akadémiai Díjat, a Feltalálók Nemzetközi Oscar-díját, a Jedlik Ányos-díjat és a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét is.

Volt már magyar Liebig-díjas A Liebig-díj névadója, Justus Freiher von Liebig a modern kémia egyik „megalapítója”, a XIX. század egyik legnagyobb tudósa volt. 1803. május 12-én született a németországi Darmstadtban és 1873. április 18-án hunyt el. Nevéhez fűződik az aldehidek és a kloroform felfedezése is. Találmányok sora kapcsolható hozzá, így például a húskivonatok ipari elterjedése is neki köszönhető. Liebig a modern agrokémia egyik úttörője volt. A róla elnevezett, 1949-ben létrehozott díjat az utóbbi időben kétévente osztják ki az agrár- és élelmezéstudományi kutatók között. A Liebig-díjat korábban, 1988-ban kapta meg egy másik magyar tudós, Dr. Papp Tibor.