Magyar növénynemesítő kapta a Liebig-díjat

A növénynemesítéssel és genetikai vizsgálatokkal foglalkozó magyar tudós, Bedő Zoltán május 19-én Kielben veheti át az egyik legtekintélyesebb európai agrárkutatási elismerést, az Alfred Toepfer Stiftung hamburgi alapítvány 15 ezer euróval járó Justus von Liebig-díját.
Bedő Zoltánnal kapcsolatban az utóbbi időben megszaporodtak a hírek. Az agrártudóst a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának ajánlották, a bulvár sajtó érdeklődésének középpontjába azonban nem emiatt, illetve több mint kétszáz, tudományos szaklapokban közzétett publikációja, és 33 szabadalma révén került.
A többek között általa kikísérletezett ötven új búzafajtát sem emlegetnék az újságok, ha nem éppen idén áprilisban gyújtják fel azt a martonvásári kísérleti laboratóriumot, ahol speciális kukoricamagokat őriztek. (Vetésükre éppen a következő hetekben került volna sor – a tettes tehát tudhatta, hogy „sietnie” kell.)
Az eszmei kár szinte felbecsülhetetlen volt, amikor leégett a kísérleti állomás kukoricanemesítési feldolgozó épülete, az a laboratórium, ahol a genetikai kutatások és a növénynemesítés egy része zajlott. Itt őriztek ugyanis hatvanezer parcella bevetésére elegendő magot, amely Magyarország európai uniós csatlakozása után e növény biológiai „alapkészletét” szolgáltatta volna.
Rövid életrajz
De nézzük, miért kapta a tudományos elismerést Bedő Zoltán! Az 1951-ben Debrecenben született kutató a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végezte felsőfokú tanulmányait. 1993 óta a mezőgazdasági tudományok doktora. 1992 óta az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója – így főleg Martonvásáron dolgozik. Elméleti munkássága során vizsgálta a növényi adaptációs képesség modelljeit, továbbá molekuláris géntérképezéssel, növénynemesítéssel és vetőmagtermesztéssel is foglalkozott.
Az akadémia levelező tagjának ajánlott kutató mutatta ki a régi magyar búzafajták technológiai minőségét pozitívan befolyásoló speciális tartalékfehérjéket, és nemzetközi programot kezdeményezett biokémiai valamint genomikai vizsgálatukra. Nemesítő társaival együtt jelentősen hozzájárult 50 új búzafajta előállításához és a martonvásári kalászos gabonanemesítési program hazai és nemzetközi sikeréhez.
Ezek a növényfajták hazánkban több mint nyolcmillió hektáron terjedtek el, valamint tíz fajta kilenc országban került regisztrálásra. Bedő Zoltán egyik fő törekvése – az akadémiai ajánlások szerint – a molekuláris és hagyományos növénynemesítési módszerek együttes alkalmazása, a genetikailag módosított búza alkalmazkodó képességének, termesztése környezeti kockázatának tanulmányozása, új alternatív technológiák vizsgálata. Bedő Zoltán korábban megkapta az Akadémiai Díjat, a Feltalálók Nemzetközi Oscar-díját, a Jedlik Ányos-díjat és a Magyar Köztársaság Lovagkeresztjét is.
![]() |
| ![]() |