Az anyatej véd az elhízás ellen
Amerikai kutatók felismerték, hogy az anyatejben nagy mennyiségben van jelen az adiponektin nevű fehérje, ami védelmet nyújthat az elhízással szemben.
Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy az anyatejjel táplált gyermekeknél csökken a későbbi elhízás kockázata. A Cincinnati Gyermekkórház kutatói vizsgálatot végeztek annak felderítésére, hogy az adiponektin nevű fehérje – amely hipotézisük szerint ezt a védő hatást kifejti – jelen van-e az anyatejben.
Az adiponektint a zsírsejtek termelik, és a szervezet cukor- és zsírfeldolgozó képességét szabályozza. Kutatások arra utalnak, hogy az adiponektin kis mennyisége szerepet játszik a minden ötödik felnőtt embert érintő metabolikus szindróma kialakulásában. Ez a betegség inzulinrezisztenciával, elhízással, 2. típusú cukorbetegséggel és szívkoszorúér-betegséggel jár. Minél nagyobb mennyiségű adiponektin van jelen a szervezetben, annál kisebb eséllyel alakul ki metabolikus szindróma.
Igazolt hipotézis
A Cincinnati Gyermekkórház kutatói tehát azt feltételezték, hogy ha adiponektin van jelen az anyatejben, akkor az befolyásolhatja a gyermekek anyagcsere “programját”, azaz megelőzheti a későbbi életkorban bekövetkező elhízást.
A kutatók a gyermekkórház anyatejbankjából származó mintákban vizsgálták az adiponektin jelenlétét, és azt tapasztalták, hogy a fehérje meglepően nagy mennyiségben van jelen az anyatejben. Igazolták továbbá, hogy a jóllakottság érzetének kialakulásában szerepet játszó, és szintén a zsírsejtek által termelt leptin nevű hormon is megtalálható az emberi tejben, így nem kizárt, hogy ez is szerepet játszik a szoptatás elhízást megelőző hatásában. Az adiponektin azonban jóval nagyobb mennyiségben volt kimutatható, mint a leptin és számos egyéb fehérje.
Ez az eredmény az anyatej és a gyermek későbbi anyagcsere-folyamatainak összefüggéseit vizsgáló nagyszabású molekuláris vizsgálatsorozat jelentős első lépése. Hiszen a gyermeket a legnagyobb mértékű növekedéssel és fejlődéssel járó korai életszakaszban érő hatások komolyan befolyásolhatják a felnőttkori egészségi állapotot is.
Az elszigetelt kis élőhelyfoltok biodiverzitás-megőrző szerepe
Az Alföldön található erdőssztyepp-foltok és kunhalmok biodiverzitását vizsgálva az ELKH Ökológiai Kutatóközpontban (ÖK) munkatársai azt találták, hogy ezen elszigetelt elhelyezkedésű élőhelyek természetvédelmi értéke kis méretük ellenére is kiemelkedő, többek között legalább százötven - részben ritkán látható, részben eddig teljesen ismeretlen - pókfajnak adnak otthont.
Madárinfluenza egy spanyol nyércfarmon
A nagy tömegben együtt tartott nyércek nem először válnak valamilyen járvány áldozatává, az eset felettébb elgondolkodtató.
Horgas fogú pterodaktiluszt találtak
A különleges ősmaradványra véletlenül bukkantak rá Németországban, miközben egy krokodilcsontokat tartalmazó kőtömböt szabadítottak ki a szakemberek.
A kutyák és törpemalacok vizuális jelzései
Az ELTE Etológia Tanszék kutatói azt vizsgálták, hogy a családi kedvencként tartott kutyák és törpemalacok vajon megmutatják-e gazdájuknak a számukra elérhetetlen (de a gazdájuk számára elérhető) élelem helyét.
Ahol már betiltották a kínai díszkörtét
Hazánkban is egyre több helyen ültetik azt a kínai díszkörtefát, amelyről ma már jól ismert: rendkívül könnyen kivadul és képes inváziós fajként tönkre tenni a természetes környezetet.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
