Tesztelték az európai űrsikló első prototípusát
Sikeres volt a szombaton végrehajtott első siklórepülési kísérlet az európai űrsikló prototípusával - jelentette be az európai űrsiklóprogram egyik szóvivője. A német gyártmányű Phoenix 450 km/órás sebesség elérése után, 90 másodperces repülést követően, Svédország északi részén landolt.
Az űrsiklót a brémai EADS védelmi, repülési és űripari konszern gyártja. A tervek szerint Európának húsz éven belül működőképes űrsiklója lesz. A Phoenix űrsiklómodellt nagy teherbírású helikopter vitte fel 2400 méteres magasságba. Itt a helikopter “elengedte” a pilóta nélküli prototípust, s az 90 másodpernyi siklórepülés után “tökéletesen leszállást” hajtott végre a kijelölt leszállópályán – írja a Deutsche Welle.
A Phoenix a tervezett Hopper űrsikló prototípusa. A Phoenix méretei hatodát teszik ki a Hopper majdani méreteinek: hossza valamivel kevesebb mint hat méter, súlya 1200 kilogramm, szárnyainak fesztávolsága 3, 9 méter. A tervek szerint a Hopper fejlesztését 2015 és 2020 között fejezik be. A fejlesztések eddig 8, 2 millió euróba kerültek, ebből 4, 3 millió eurót Bréma városa állt.
Az Airbus gépeket is gyártó, s az Eurofighter 2000 (Typhoon) vadászrepülőgépek gyártásában is részt vevő európai (német-francia-spanyol) EADS konszern a legnagyobb védelmi, repülési és űrhajózási cég Európában, és a második legnagyobb a világon.
Magyar módszer segíthet az erdőtüzek megfékezésében
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geográfusai évek óta dolgoznak egy olyan módszer fejlesztésén, amely hatékonyabbá teheti a kialakult erdőtüzek elleni védekezést, és segítheti azok előfordulásának előrejelzését is.
Súlyos higanyszennyezés a maja városokban
Számos egykori maja város területén olyan mennyiségű
Alkotás két kijelzőn – ASUS Zenbook Pro 14 Duo OLED (X)
Alkoss bárhol és bármikor a lenyűgöző OLED kijelzővel és a produktivitásra termett hardverrel.
Kik bíznak a mesterséges intelligenciában?
A gépek precízebbek, objektívebbek az embernél, de vajon megbízhatóbban is moderálnak? Egy új kutatás tisztázta a kérdést.
Az agyban dajkaként funkcionáló mikroglia sejteknek az agy fejlődésében betöltött szerepét vizsgálták a KOKI kutatói (X)
Az ELKH Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Dénes Ádám vezette Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja elsőként írta le a mikroglia sejtek és a fejlődő idegsejtek sejtteste közötti közvetlen kapcsolat meglétét.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
