Mit visz a spermium?

A párok mintegy 8 százalékánál a gyermekvállalás sikertelenségéért a férfiak okolhatóak. Az esetek körülbelül egy negyedében a kudarcokért a spermiumban található férfi DNS kromoszómatörései, géndefektusai felelősek, azonban a fennmaradó 75 százalékra okot adó eltérések nagy része továbbra is tisztázatlan.

A detroiti egyetem kutatócsoportjának a spermium RNS-tartalom esetleges eltéréseire irányuló megfigyelései új alternatívát kínálhatnak a megtermékenyítés sikertelenségének vizsgálataiban.

A hírvivő hímivar

A detroiti egyetem professzora, Stephen Krawetz vezetésével történő vizsgálatok hat olyan hírvivő RNS-fajtát lokalizáltak a spermiumban, illetve a megtermékenyített petében, amelyek a nem-megtermékenyített petesejtben nem fordulnak elő. A kutatásról a Nature legújabb száma számolt be.

A hírvivő (messanger) RNS a DNS-ben kódolt génekről készülő kópia, amely kijutva a sejtmagból mintaként szolgál a fehérjeszintézis folyamatában. A kutatók eredményei szerint a spermiumok nemcsak a férfi genetikai állományát reprezentáló DNS-t, hanem meghatározott génekről átíródott, a megtermékenyítés pillanatában már kész mRNS láncokat is hordoznak.

Az mRNS szálakról már akár az embrionális fázis legelején is apai eredetű fehérjék szintetizálódhatnak, így gyorsan és hatékonyabban képviselve az apai genetikai állomány egyes jellemzőit.

Az izolált RNS-k közül például az egyik a clusterin nevű, a férfi heréjében található egyes sejttípusok által termelt fehérjét kódolja. A clusterinnek a spermiumok felszínén található mennyisége az eddigi adatok alapján szoros összefüggést mutat a megtermékenyítő képességgel.

A fehérjék szerepének ismeretében könnyen magyarázhatóvá válik az is, hogy a kizárólag DNS-t transzferáló mesterséges megtermékenyítési stratégiák miért járnak igen alacsony sikerrel.

Emlék, vagy funkció?

A kutatócsoport vezetője úgy véli, hogy a spermium képződésnek molekuláris körülményeit is reprezentáló RNS-tartalom egyben információt is nyújthat a here sejtképző miliőjéről és a megtermékenyítés folyamatáról.

Túlmutatva ezen még bizonyításra vár viszont, hogy valóban működő genetikai adatbankot jelent-e a spermium RNS, vagy csak a spermiumképzés korábbi szakaszaiban a sejtekbe került maradványmolekulákról van-e szó. Elméleti síkon lehetővé válik az is, hogy a spermiumok között az RNS-tartalom mennyiségi és minőségi jellemzőinek kiértékelésével szelektálni lehessen a termékenyítés szempontjából legmegfelelőbbeket.