Megtalálták Földünk legidősebb élőlényeit
A Pennsylvania Állami Egyetem munkatársai 120 ezer éves, élő mikróbákra bukkantak Grönland szigetén.
A kutatók 3000 méter mélyről származó jégmintában bukkantak a sejtszerű struktúrából felépülő képződményekre. A sejtek jelentős része még az 1 mikrométeres tartománynál is jóval kisebbnek bizonyult. Az eddig ismert, önálló életre képes baktériumok mérete 1 és 10 mikrométer közötti, így a most napvilágot látott leletek újabb bizonyítékkal szolgálnak a nanobaktérium-koncepcióhoz.
Egyelőre rejtély, hogy miként maradhat élve a sarki jégben élőlény, (mégha hibernáltani is), miközben olyan fizikai és kémiai hatásoknak van kitéve, mint alacsony hőmérséklet, jég által kifejtett nagy nyomás, kiszáradás, kevés oxigén és minimális táplálék-hozzáférhetőség. Nem tudni, hogy az apró sejtek miként képesek ilyen körülmények között a minimális vitális metabolikus aktivitásuk fenntartására. Minden valószínűség szerint a mikróbákat a jég mintegy csapdába zárta az őket körülvevő üledékkel együtt.
Tojás, tyúk, tojástyúk?
Vanya I. Miteva, a kutatócsoport egyik tagja szerint a legizgalmasabb kérdés a parányi élőlényekkel kapcsolatban, maga a létrejöttük. Nem tudni, hogy meglévő “normál” mérettartományba eső élőlények stressz hatásra létrejövő túlélő egységéről, vagy pedig egy önálló életformáról van-e szó. A kutató szerint a csökkent metabolikus aktivitás és a nyugvó állapot ilyen hosszan történő fenntartása a sejtméret csökkentése révén lehetséges. Korábban a National Geographic Online is beszámolt azokról a megfigyelésekről, amelyek alapján amerikai kutatók a nanolények patogenikus funkcióját is feltételezik.
A mikróbák sok hasonlóságot mutatnak azokkal a már ismert, különlegesen tág tűrőképességgel rendelkező élőlényekkel, amelyek például az alaszkai vizek igen mostoha körülményeit is képesek túlélni. Ezek az élőlények, egyedülálló módon, a nem megfelelő környezetbe kerülve alternatív szén-, és energiaforrások felhasználásával képessé teszik magukat a kedvezőtlen körülmények túlélésére.
Ismeretlen életformák
A grönlandi mikróbák áramlásos-citometriai analaizálása és szeparálása során méret alapján több populációt sikerült a kutatóknak szétválszatni. A legkisebb (kisebb mint 0.2 mikrométer) tartományba eső sejtszerű képződmények is rendelkeztek nukleinsav-tartalommal, a DNS izolálás és kimutatás szerint a legkisebbek is képesek genetikai információt hordozni. Az elektromikroszkópos képek pedig bebizonyították, hogy a képződmények sejthártyára emlékeztető határmenbránnal vannak elválasztva környezetüktől.
A kutatók legjelentősebb problémáját az jelentette a mikróbák kultivációja során, hogy a mai napig nem létezett olyan protokoll, amely leírná az ilyen és ehhez hasonló élőlények fenntartásának metodikáját. A kutatás vezetője szerint ezért is tekinthetők olyan jelentősnek a mostani eredményeik, mivel az újonnan kidolgozott laboratóriumi fenntartási technikák fényében vizsgálhatóvá válhat bolygónk többi mikróbája is, amelyek mintegy 99 százaléka eddig nem volt jellemezhető. Így az élet diverzitásának újabb momemtumaira is fény derülhet az elkövetkező években.