Érzékek és emlékek – megvan a kapocs

A kutatók szerint a jelenség kulcsa az, hogy az egy eseményre vonatkozó emlékek az agy különböző területein elszórva raktározódnak, azonban a hippocampus nevű régió felel ezek összerendezéséért. Amennyiben az emlékhez kapcsolódó bármely érzékeszervi modalitással találkozunk, az összes többi érzet is felidéződik. Ez a magyarázata annak, hogy egy dal vagy illat olyan tökéletesen visszahoz teljes eseménysorokat, a hozzájuk tartozó hangulattal együtt.

Képzeljünk el például egy vidám nyári napot, amit a strandon töltöttünk barátainkkal: a naptej illata, a sör íze, a homok érintése, a víz csobogása egyaránt előhívhatják a nap eseményeit.

Kacsa a rózsalugasban

Jay Gottfried, a University Collage London ábrázoló idegtudományi részlegének munkatársa kollégáival együtt vizsgálatot végzett az emlékek felidézéséről.

A kutatók önkénteseknek különböző képeket mutattak, és mindegyik képhez tartozott egy oda nem illő illat is. Az alanyokat felszólították, hogy alakítsanak ki gondolati kapcsolatot az egyes képek és illatok között. Például, a kacsa képéhez rózsaillat tartozott, ilyenkor a gondolati, képzeleti kapocs az lehet, hogy a kacsa egy rózsalugasban sétál.

Ezek után az önkénteseknek újra megmutatták a korábbi képeket, ezúttal illatok nélkül, újabb képekkel vegyesen, miközben az alanyok agyi aktivitását vizsgálták. Azt tapasztalták, hogy az ismerős képek hatására fokozódott a hippocampus és az illatérzékelésért felelős ún. piriformis kéregállomány aktivitása is. Az új képek azonban nem váltottak ki ilyen hatást.

A képek látványa tehát működésbe hozta az illat feldolgozását végző agyterületet is. A jövőben vizsgálni fogják, hogy ez vajon visszafelé is működik-e. Nagy valószínűséggel igen, hiszen a szaglási emlékek a legszívósabbak. Kimutatták, hogy még a hippocampus károsodását követően amnéziássá vált betegek is képesek gyermekkori illatokat felidézni.