A hűtlenségnek genetikai háttere is van
Egy brit kutató szerint a félrelépésre való hajlamot, legalábbis részben, genetikai program határozza meg. Az öröklött és tanult tényezőket azonban itt is nagyon nehéz elkülöníteni egymástól.
Prof. Tim Spector, a lonndoni St. Thomas Kórház Ikerkutatási Részlegének munkatársa azt állítja, hogy bizonyítékot szerzett a hűtlenség genetikai komponensének létezésére.
A kutató kizárólag nőket vizsgált, és azt tapasztalta, hogy ha egy egypetéjű ikerpár egyik tagja félrelép, testvére 55 százalékos valószínűséggel szintén hűtlenkedik majd.
Ezzel szemben a nőknek összesen csupán mintegy 23 százaléka csalja meg társát.
Prof. Spector azt állítja, hogy az egypetéjű ikreknél sokkal erősebb a korreláció – azaz vagy mindketten hűségesek, vagy mindketten félrelépnek –, mint a kétpetéjű ikrek vagy korkülönbséggel született testvérpárok között.
Ez arra utal, hogy bár az azonos környezetben nevelkedő testvérpárok mindegyike ugyanazt a mintát látta maga előtt, az azonos génállomány ikrek esetében jelentős mértékben befolyásolja a párkapcsolaton belüli viselkedést.
A kutató szerint nem egyetlen gén felelős a hűség és hűtlenség meghatározásáért, hanem sok genetikai elem együttesen (hasonlóképpen például az intelligenciát és a temperamentumot is több gén kódolja).
Természetesen a gének önmagukban mit sem érnek, a neveltetés, az erkölcsi érzék, és számos más tényező is beleszól abba, hogy tilosba téved-e az ember lánya, vagy sem.