Nándor, János, Pál2020. október 19., hétfő
Tudomány

A zeneművek és az írásos szöveg felépítésének titka

2004.06.21.Admin
National Geographic Magyarország

Egy argentin fizikus felismerte és igazolta, hogy a bizonyos hangnemben írott zeneművekben a hangok sorrendje és gyakorisága ugyanolyan összefüggést mutat, mint az írott szövegekben a szavak sorrendje és gyakorisága.

Zenét hallgatva sokszor úgy érezzük, tudjuk, melyik hang következik, még akkor is, ha sohasem hallottuk a darabot korábban. E jelenséget magyarázhatja egy újszerű felismerés.

Damian Zanette, a barilochei Balseiro Intézet fizikusa alapvető különbséget ismert fel az egy megadott központi hang körül harmonikusan szerveződő tonális és az ilyen jellegű központtal nem rendelkező atonális zene között. Tanulmánya szerint a hangok hasonlóképpen viselkednek, mint az írásos szövegekben a szavak.

Az írott szöveg analízise

Az 1931-es években egy amerikai szociológus, George Kingsley Zipf felismerte, hogy ha egy irodalmi szövegben a szavakat előfordulási gyakoriságuk szerint rangsorolja, akkor egy adott szó sorszáma fordítottan arányos lesz az előfordulási gyakorisággal. Koordinátarendszerben ábrázolva az előfordulási gyakoriság-sorszám függvény egyenest ad. Tehát ha a leggyakrabban előforduló szó sorszáma 1-es, a második leggyakoribbé 2-es, és így tovább, akkor a 100-as sorszámú szó várhatóan tízszer olyan gyakran fordul elő a szövegben, mint az 1000-es sorszámú. Ez a Zipf-törvény lényege.

A szociológus és közgazdász Herbert Simon később további magyarázattal egészítette ki e statisztikai jellegű felismerést. Megfigyelése szerint, amint egy szöveg előrehalad, és jelentéssel bíró kontextust hoz létre, a már alkalmazott szavak egyre nagyobb valószínűséggel jelennek meg újra, mint újabb, véletlenszerű szavak. Ebben a cikkben például sokkal nagyobb valószínűséggel szerepel a későbbiekben a „zene” szó, mint például a „virsli” kifejezés. Röviden így foglalható össze a Simon-modell.

A zene nyelvezete

Damian Zanette ugyanezzel a módszerrel vizsgált meg négy zeneművet: Bach d-moll prelűdjét (Op.6), Mozart C-dúr szonátájának első tételét (K545), Debussy Bergamaszk-szvitjének menüettjét és Schönberg Három zongoradarabjának első darabját (Op. 11). Mindhárom mű zongorára íródott, de stílusukban jelentősen különböznek egymástól.

Zanette megszámolta az egyes hangok előfordulási gyakoriságát mindegyik darabban (nem csupán a hangfekvést, hanem a hang hosszúságát is figyelembe vette), majd felrajzolta ugyanazt a függvényt, amit Zipf a szavak esetében.

Mind a négy mű szövegszerű függvényt adott, azonban az arányosság erőssége eltérő volt. Bach, Mozart és Debussy művei viszonylag meredek függvényt adtak, ami a szövegek nyelvére lefordítva értelmes szövegnek felel meg. Azaz a zenemű elejét meghallgatva megjósolható, hogy mi következik. Zanette szerint a jazzdarabok is hasonló függvényt adnak.

Atonális laposodás

Shönberg zenéje esetében azonban a függvény jóval laposabb volt, azaz a mű elején nem alakult ki az a hangokból álló „szókincs”, mely a darab folytatásában visszaköszönt volna. Ehelyett a mű folyamán újabb és újabb hangok, zenei motívumok léptek be, a korábbiak pedig csak ritkán ismétlődtek.

Zanette szerint Schönberg (és mások) atonális zenéjét sokan nem csupán azért érzik kevésbé kellemesnek, mert ezek harmonikus és melodikus szerkezete eltér a megszokottól, hanem azért is, mert a darabok jelentése és kontextusa folyamatosan változik.

Hozzászólások

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Egyre kevesebb teknőst látnak a Brit-szigeteknél

Az észlelések számának csökkenése nem feltétlenül negatívum, hiszen a halászhajók kiszorulásának következménye is lehet.

Így változik a kutyák személyisége az életük során

Így változik a kutyák személyisége az életük során

A kutyák személyisége változik a korral, de a különböző személyiségvonások nem azonos ütemben.

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

Egy kardfogú macska genetikai elemzése

A mamutok és az óriáslajhárok mellett a kardfogú macskák a pleisztocén legismertebb állatai.

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Eddigi ismereteink szerint az élelmiszerek nem terjesztik a vírust

Az eddigi tudományos ismeretek alapján az élelmiszerek és azok csomagolóanyagai nem játszanak szerepet a koronavírus terjedésében.

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Mit ettek az indián gyapjas kutyák?

Az észak-amerikai őslakosok a kontinens nyugati partvidékén egy hosszú szőrű kutyafajta bundáját nyírták úgy, ahogy másutt a juhokét.

National Geographic 2020. szeptemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 960 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket