Vakbélműtét – szájon át
A kulcslyuksebészetnek nevezett műtéttípus után most megjelent egy új módszer, amely alkalmazásával egyáltalán nem kell metszést ejteni a beteg bőrén.
A méltán nagy sikert aratott laparoszkópos műtétek lényege, hogy a beteg hasán két-három minimális, 1-1, 5 cm-es metszésen keresztül juttatják be a kívülről kezelhető műszereket és egy kamerát a műtéti területre, és az orvosok az operált területet egy TV-képernyőn látják. Ez a kulcslyuksebészetnek vagy egynapos sebészetnek nevezett eljárás sokkal kisebb megterhelést jelent a beteg számára, mint a hagyományos műtétek, hiszen sokkal kisebb sebfelület marad vissza a beavatkozás után.
A Johns Hopkins Kórház sebészei kidolgoztak egy módszert, melynek ötlete az endoszkópos eljárásokon alapul. Endoszkóp segítségével vizsgálható például a gyomor- és bélrendszer oly módon, hogy a beteg száján vagy végbélnyílásán keresztül eljuttatnak egy csövet a vizsgálni kívánt bélszakaszhoz, a cső végén kamera, fényforrás, és különböző sebészi műszerek bejuttatására alkalmas nyílás található.
Az új találmány a Flexibilis Transzgasztrikus Periotoneoszkópia (flexibilis gyomron keresztül végzett hashártyatükrözés), FTP nevet kapta. Lényege hogy egy endoszkópszerű műszert vezetnek a beteg gyomrába szájon keresztül, majd a gyomor alsó részén apró metszést ejtve, és a hasi zsigereket beborító hashártyát is átlyukasztva közelítik meg a kezelni kívánt hasi szerveket, így a beleket, májat, hasnyálmirigyet, epehólyagot vagy méhet.
Emberi műszerek
A sebészek, Dr. Anthony Kalloo vezetésével állatokon tesztelték az új módszert, és igen kedvező eredményeket tapasztaltak. Embereken csak pár hónap múlva kezdenek el ilyen beavatkozásokat végezni kísérleti jelleggel, amikor már rendelkezésre állnak majd a jelenleginél finomabb endoszkópos műszerek.
Az FTP nagy előnye, hogy nem szükséges átmetszeni a műtéthez a beteg hasi bőrét és izmait, valamint az, hogy a hashártya sokkal gyorsabban gyógyul, mint a bőr, így hamarabb várható a felépülés a műtétet követően. Nagy veszélyforrás, hogy a gyomor falán ejtett metszés után esetleg nem sikerül tökéletesen összevarrni azt, és ez akár életveszélyes szövődményeket is okozhat. A másik veszélyt pedig a gyomorból az eredetileg steril hasüregbe juttatott szennyeződések jelentik, melyek súlyos fertőzés forrásai lehetnek, ezért fokozott elővigyázatosság szükséges a műtéti előkészítés során.
Újabb ismeretek a skizofrénia hátteréről
Egy eddig kevésbé kutatott sejtpopuláció, az agykéreg felső rétegében elhelyezkedő speciális gátló- és serkentő neuronok sérülése állhat a skizofrénia egyes tüneteinek hátterében - állapította meg az a kutatás, amelyet Adorján István, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének kutatóorvosa vezet a Harvard Egyetemmel, a Zágrábi Egyetemmel és a Koppenhágai Egyetemmel együttműködésben. A kutatók eredménye áttörést hozhat a betegség hátterének megismerésében - olvasható az MT által közzétett közleményben.
Kutyák rákos megbetegedései
A kutyák közt, ugyanúgy, mint az embernél, igen gyakoriak a daganatok, egy új kutatásban azt mérték fel, hány éves korban diagnosztizálják a kutyáknál a daganatos megbetegedéseket.
A kor előrehaladtával változik az idő érzékelése
A felnőttek és a gyermekek különböző módon ítélik meg az idő hosszát - erősítették meg korábbi eredményeiket az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói legújabb kutatásukban, amelyben a kognitív fejlődés hatását vizsgálták az időtartamok becslésére.
Jura időszaki őskrokodil a Jura-partról
A krokodilfélék valószínűleg már a triász végén kialakulhattak, a most megtalált csontok ebben jelentenek új adatokat.
Mamut után jöhet a dodó?
A dodó, a 17. század közepéig Mauritius szigetén élt óriásmadár a kihalás szimbóluma lett, a legújabb szenzáció szerint e fajt is szeretnék „feltámasztani”.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
