Műtéti beavatkozás már a méhen belül

Vannak csecsemők, akik a rekeszizmokun jókora szövethiánnyal jönnek világra, májuk az emésztőcsatorna felső szakasza mentén a hasüregből a mellkasba csúszik, összenyomva a tüdőt, és rontva a szív teljesítményét.

A rendellenesség a London King’s College Kórházban kifejlesztett eljárás segítségével, a jövőben már in utero, azaz az anyaméhben korrigálhatóvá válhat, jelentősen javítva ezzel a megszületendő gyermekek életkilátásait. A legtöbbször halálos kimenetellel járó velünk születési rendellenesség (veleszületett rekeszsérv – congenitalis diaphragma hernia) nem ritka, minden háromezer szülésre esik egy eset.

Téradás, térfoglalás

A rekeszizom a hasüregi szervek és a mellkas között képez határt, kialakulása az intrauterin (méhenbelüli) élet kilencedik hetében kezdődik meg. Amennyiben külső hatásokra, vagy spontán módon fejlődése során zavarok lépnek fel, lyukak maradhatnak az izomrétegben, ahol a fejlődő, egyre nagyobb teret maguknak követelő hasűri szervek, mint a gyomor, máj, lép, és belek felnyomódhatnak a mellkasba.

A mellkas csontos váza azonban nem ad teret a tágulásnak, így a hasi szervek térfoglalása a létfontosságú működésű mellkasi szervek (szív, tüdő) kárára történik. A kialakuló tüdők nem fejlődnek ki rendesen a szűk térben, így romlik a születés után a légcsere, szélsőséges esetben nem is tud lélegezni a gyermek. Ezentúl a szív telítődése és pumpafunkciója is elégtelen lesz, ami az esetek felébenaz újszülött korai halálához vezet.

Forradalmi bevatkozás

Az Ultrasound in Obstetrics and Gynecology című szaklapban bemutatott eljárás szerint, az úgynevezett fetoszkópos tracheális okkluzió segítségével a magzat 26 hetes korában egy, a légcsőbe helyezett ballon segítségével gyógyítható lenne a kórkép. A ballon megakadályozza azon folyadékok távozását a légutakból, amelyek elősegítik a tüdők rendes kialakulását. A ballon mögött felhalmozódó folyadék emellett mechanikailag is tágítja a fejlődő tüdőt, nyomása nem engedi annak összezuhanást. A megnövekedett mellkasi nyomás végső soron a hasi szervek hasüregbe történő visszanyomását okozhatja, rendezve ezzel a fiziológiás viszonyokat is.

A ballon eltávolítását a szüléskor, vagy azelőtt maximum egy hónappal végzik, ez utóbbi lehetőséget teremt arra is, hogy a gyermek akár természetes úton, és ne császrmetszéssel jöhesse világra.

Kypros Nicolaides kutatásvezető szerint a legveszélyeztetettebb magzatok 60-70 százaléka is túlélheti a beavatkozást. Az első tíz műtétből három volt sikeres, de a következő tizenegy operációból már hat bizonyult eredményesnek.