Kit kedvelnek a szúnyogok?
Ma már tudományos vizsgálatok is alátámasztják a régi igazságot, mely szerint a szúnyogok bizonyos embereket vonzóbbnak tartanak, mint másokat.
A szúnyogok körülbelül minden tizedeik ember iránt különös figyelmet mutatnak, ám hogy mi alapján választanak, az egyelőre pontosan nem ismert. Kísérletek viszont folynak ennek kiderítése végett, és már részeredmények is vannak.
Több nemzetközi kutatás is folyik az emberi bőr által kibocsátott több mint ezer vegyi anyag közül azok kiválasztására, amelyek vonzzák, és amelyek elriasztják a szúnyogokat.
Bizonyított, hogy a szúnyogokat vonzza a verejtékben található tejsav és a kilélegzett széndioxid. Ez utóbbi olyan mértékben csáberőt jelent, hogy a szárazjeges, azaz fagyott széndioxid csapdák kifejezetten hatásosak ellenük. Igazolták azt is, hogy a szúnyogok preferálják azokat, akik bőrén keresztül az átlagnál nagyobb mennyiségben választódnak ki szteroidok és koleszterin.
A szúnyogokat vonzza az édes illat is, legyen az parfüm, hajolaj vagy dezodor. Kimutatták azt is, hogy vonzóbbnak találják a terhes nőket. A terhes nők alteste átlagosan 0, 7 Celsius fokkal magasabb, nem-terheseké, ennek következtében valószínűleg bőrük kiválasztása fokozottabb.
A szúnyogok nagy távolságokból képesek érzékelni zsákmányukat. Ez nem igazán jó hír a nagyobb termetű vagy terhes nők számára, akik rendszerint nagyobb mennyiségű széndioxidot lélegeznek ki. A hőségben vagy mozgás során fokozódó légzés szintén vonzerőt jelent.
Ha testünk illatanyaga nem is gyakorol vonzerőt a vérszívók számára, víz közelében (legyen az akár sivatagban) mindenképpen nagyobb koncentrációban fordulnak elő, így könnyen „ráfanyalodhatnak” ízletes vérünket.
A szúnyogok közül egyébként a hím ártalmatlan, nem táplálkozik vérrel, és nem szúr. Ezzel szemben a szúró-szívó szájszervekkel felfegyverzett nőstények vérszomjasak, a madarak és emlősök vére a főtáplálékuk. A nőstény, miután finom sebet ejt, befecskendezi nyálának egy cseppjét, megakadályozva ezzel a vér megalvadását. Ezután addig szív, amíg gyomra meg nem telik, majd nesztelenül tovaröppen.
Egyre több fiatalnál alakul ki gyulladásos bélbetegség
Az elmúlt húsz évben drasztikusan emelkedett a gyulladásos bélbetegségekben (IBD) szenvedők száma. Hazánkban mintegy 60 ezer beteget tartanak számon, és a kór egyre fiatalabb korban alakul ki, minden ötödik gyermeket is érint.
Részecskefizikai együttműködés globális kérdések nyomában
Centiméteres pontosságú navigáció egy beomlott bányában, ahol nincs GPS jel? Egy még ismeretlen barlangi üreg, vagy egy rejtett kamra feltárása egy piramisban kozmikus részecskékkel? Izgalmas összefoglaló cikk jelent meg a Nature Reviews Methods Primers folyóiratban a világban aktuálisan zajló müográfiai kutatásokról, a különböző csoportok erősségeiről, köztük magyar kutatók eredményeiről.
Szimbiózis segíthette a túlélést
A cikászok egykor elképesztő bőségben nőttek bolygónkon, ám a legtöbbjük a dinoszauruszokkal együtt kihalt.
Miként lehet a legtöbbet kihozni a lehullott levelekből?
Az erdőkben teljesen jól működik a természetes körforgás, azonban a kertekben, parkokban, utcákon egész más a helyzetet.
Nem képes csodákra az agyunk
A közhiedelem és a tudományos közvélemény is úgy tartja, agyunk bizonyos sérülések után képes újrahuzalozni magát – egy új kutatás azonban megcáfolta ezt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
